Több születés maradhat el a járvány miatt, mint ahányan meghaltak COVID-19-ben

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Különös összefüggésre hívta fel a figyelmet a világjárvány miatt visszaeső születésszámokról cikkező Economist: a parkba látogatások gyakorisága megbízhatóan előrejelzi a születésszámok alakulását.

Amikor a koronavírus-világjárvány elkezdődött, még az is benne volt a pakliban, hogy a sok otthon töltött este miatt nem csökken a születések száma, hanem éppen hogy baby boom várható. De nem ez történt

11 százalék az átlagos csökkenés Nyugaton

2021. január volt az első hónap, amikor már a járvány idején fogant bébik születtek, és 21 ország adatai alapján átlagosan 11 százalékkal csökkent az 1000 emberre jutó születésszám 2020 januárjához képest. A 2009 és 2019 közötti időszak termékenységei számai alapján várható értékhez képest pedig 12 százalékos a visszaesés.

Fontos, hogy a szegényebb, ugyanakkor nagyobb termékenységi arányszámmal bíró országok adatai még nem elérhetők, márpedig a születések nagy része ezekben az országokban koncentrálódik. Emellett a gazdagabb országokban is javulhatnak a számok, ha beérnek a 2020 közepén, a járvány csillapodása idején kezdődött terhességek.

De ahhoz, hogy elmondhassuk, 10 millióval kevesebb gyerek született a világjárvány miatt, csak 7 százalékos csökkenés kellene az éves globális termékenységben, ami alig több, mint a 21 ország adataiból számolt januári csökkenés fele. Ez a csökkenés pedig már meghaladná a COVID-19 miatt bekövetkező becsült globális többlethalálozás mértékét, aminek a középértéke 10,2 millió fő.

A pandémia többféleképpen alááshatta a termékenységet, elég arra gondolni, hogy a születésszámok hajlamosak követni a gazdasági növekedés alakulását. A lezárások miatt nehézkessé vált a randizás, a kapcsolatok építése. A párok késleltethették a gyerekvállalást, hogy ne kelljen a COVID-19 miatt túlterhelt egészségügy közreműködésével szülniük. 

Magyarország nem panaszkodhat

Ezeket a tényezőket szétszálazni azonban már csak azért is körülményes, mert jelentős különbségek adódnak abban, hogy egy-egy ország szülőkorú népességét hogyan és mennyire befolyásolta a járvány. Chilében és Izraelben például jelentősen visszaesett a termékenységi ráta, Svájcban és Finnországban pedig még egy kicsit nőtt is. Általánosságban elmondható, hogy minél rosszabbak voltak egy ország járványmutatói, annál nagyobbat esett a születések száma. Ugyanígy korrelált a születésszámok csökkenésével a lezárások szigorúsága és a gazdaság visszaesése is.

Ami Magyarországot illeti, egyelőre csak 2021. januárban mutatkozott visszaesés az előző év azonos időszakához képest: 7302 gyerek született, ez 9,3 százalékkal kevesebb, mint a 2020. januári adat (ami viszont kiugróan jó volt). Februárban már csak kettővel kevesebb újszülött jött a világra, mint egy évvel korábban, és a tavalyi szökőnapot beleszámolva ez még pár százalékos növekedésnek is mondható. Márciusban pedig már jelentős, 9,5 százalékos növekedést jelentett a 2020-as adathoz képest a 7759 újszülött – ők már a járvány első hullámát követő kora nyári nyitás idején fogantak.

A rejtélyes park-összefüggés

Akárhogyan is alakultak egy-egy országban a születések, az Economist statisztikusai megfigyelték, hogy egy bizonyos tényező szokatlanul pontosan jelezte a születésszámok alakulását: a parkok látogatottságának változása a 2020. január-áprilisi időszakban, amit a Google-helyadatokból kalkuláltak. Ezt az összefüggést igen nehéz értelmezni. Az biztosnak tűnik, hogy nem a parkba járás maga növeli a kedvet az utódnemzésre, hanem valami más lehet hatással a parkok látogatottságára és a fogantatásra egyaránt. 

Ha ezt a parktényezőt figyelembe vették, akkor már sem a fertőzési ráták, sem a GDP alakulása, sem a többi mobilitási adat nem javított jelentősen a születésszámok előrejelzésének pontosságán.

Az egyik magyarázat az lehetne, hogy a parkba járás megfeleltethető a randizásnak, mert csak oda lehetett kijárni a lezárások idején. A randizásnak azonban inkább hosszú távú hatása szokott lenni a születések alakulására, elég valószínűtlen, hogy a parkbeli randi után néhány héttel már nekiláttak volna a párok, hogy járvány idején szülővé váljanak. 

Több park, kevesebb félelem?

Az már hihetőbb elméletnek tűnik, hogy a parkba járás mértéke mutatta a félelem mértékét. Ahol az emberek túlságosan féltek a fertőzéstől ahhoz is, hogy kimenjenek a zöldbe, vagy ahol a parkokat is bezárták, talán a párok is jobban tartottak attól, hogy gyereket vállaljanak. Annyi biztos, hogy több adat kell még annak megállapításához, hogy pontosan hogyan zsugorította a világjárvány a jelenlegi és a jövőbeli generációk lélekszámát.

Ami Magyarországot illeti, senki nem emlékszik, ki járt parkba 2020. január-februárban, de az biztos, hogy március-áprilisban tele voltak a zöld területek emberrel, annyira, hogy egy időben még le is zárták ezeket hétvégenként.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: