Megdőlt a villámlás világrekordja: 768 kilométeres villámot észleltek az Egyesült Államokban

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Megdőlt a villámcsapás hosszúsági rekordja; az új csúcstartó az a 768 kilométeres villám, ami az Egyesült Államokban csapott be két éve – jelentette kedden az ENSZ. Az előző távolsági rekordert, egy 700 kilométeres villámot Brazília déli részén látták; a rekordot 2018 októberében hitelesítették.

A trónfosztó megavillámot 2020. április 29-én észlelték az Egyesült Államok déli részén. A szakértők szerint a villám három államon, Mississippin, Louisianán és Texason csapott át, 477,2 mérföldes (768 kilométer) hosszúságban. Hogy érzékeltessük: ez olyan, mintha Rómában kezdődne a villámlás, és Budapesten érne véget.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlati és időjárási szélsőségekkel foglalkozó szakértői bizottsága szerint a közelmúltban megdőlt az összefüggő villámlás hosszúsági rekordja is: ez 2020 június 18-án történt, Uruguay és Argentína határán, ahol a tomboló viharban egy villámcsapás 17,1 másodpercig tartott.

A villámcsapás távolsági (fent) és hosszúsági (lent) világrekordjai az amerikai kontinensen dőltek meg.Fotó: AFP

„Rendkívüli teljesítmények ezek egyetlen villámcsapástól. Az efféle szélsőséges környezeti csapások a természet valódi erejét mutatják meg, de arra is rávilágítanak, hogy hová fejlődött a tudomány, hogy ilyen méréseket tudunk elvégezni.”

– mondta Randall Cerveny, a WMO klímaügyi szakértője.

Cerveny ezzel arra a technológiára utalt, amikkel a szakértők kimutatták a villámok hosszúságát és időtartamát. A céleszközök hatékonysága az elmúlt években drámai mértékben javult – elképzelhető, hogy a szélsőséges időjárási jelenségeken túl ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma már egyre több időjárási szélsőség rekordját tudjuk hitelesíteni.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) műholdfelvételei több adatot szolgáltattak az óriásvillámról, mint a földi észlelőállomások együtt.Fotó: NOAA

A 2018-as és 2019-es óriásvillámokat műholdas villámfényképezési technikával elemezték. Ezek az eszközök kétszer annyi adatot gyűjtöttek a jelenségről, mint az összes földi észlelőállomás.

A WMO hangsúlyozta, hogy a villámlásrekordok nem elszigetelt jelenségek, hanem aktív és nagy kiterjedésű viharzónákban alakulnak ki, még veszélyesebbé téve azokat. Petteri Taalas, a WMO vezetője szerint a villámcsapás komoly veszélyt jelent, ami minden évben rengeteg emberéletet követel. Ahogy arra az új eredmények is rávilágítottak, az elektromosan töltött felhők és a belőlük kicsapó, nagy távolságra eljutó villámok biztonsági kockázatot jelentenek.

A WMO a témával foglalkozó jelentésben megjegyezte: villámlás idején a vízvezetékkel és elektromos hálózattal ellátott középületek a legbiztonságosabbak, vagy a teljesen zárt, fémtetős járművek.

Kapcsolódó hírek a Qubiten: