Az ausztrál csigák a klímaváltozás krónikásai
A Figuladra bayensis tagjai az időjárási körülményektől függően növesztik a házukat, a minták alapján pedig a múlt időjárását is jobban meg lehet ismerni.
A Figuladra bayensis tagjai az időjárási körülményektől függően növesztik a házukat, a minták alapján pedig a múlt időjárását is jobban meg lehet ismerni.
A klímaváltozással járó szélsőséges csapadékeloszlás okozta erózió is okozhat komoly vízhiányt, amit érdemes tudományos alapon, valamennyi szakterület bevonásával kezelni – derül ki a Nem víznek való vidék új dokumentumfilmjéből.
Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület állásfoglalása szerint az eddigi intézkedések összeszedetlenek, nem koherensek, és elegendő pénz sem jut az áradások, erdőtüzek és hőhullámok okozta károk helyreállítására.
A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint a poláris örvény meggyengülése és szétesése hozzájárult a hideghullámokhoz Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában, miközben a déli féltekén extrém hőség tombolt.
A mérések kezdete óta 2025 volt az eddigi harmadik legmelegebb év a Földön. Ez azt jelenti, hogy még 2030 előtt, az eredetileg vártnál egy évtizeddel korábban átléphetjük a párizsi egyezményben lefektetett célokat.
A tavaly ősszel százak halálát okozó katasztrófák megelőzésre több spanyol város olyan védelmi technológiát kezdett kiépíteni, ami előre jelzi, hogy a csatornahálózat mely részén válnak túlterheltté a vízelvezető rendszerek, így időben lehetővé teszi a beavatkozást.
Az egyre gyakoribb hőhullámok nem csak közvetlen egészségügyi kockázatokkal járnak. Egy friss kutatás szerint a hőség hosszú távon ugyanolyan rosszat tesz a szervezetnek, mint a rendszeres dohányzás vagy alkoholfogyasztás.
A Lancet klímafolyóiratának 2024-es jelentése szerint a hosszú szárazság és a villámárvizek halálos ciklusainak fokozódását csak úgy lehet megállítani, ha a világ nem tömi ki több pénzzel a fosszilis ipart.
A szeptember 12-én kiadott előrejelzés döbbenetes pontossággal mondta meg az akkor még ki sem hullott csapadék mennyiségét és területi mintázatát, állítja az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Dedák Dalma, a WWF Magyarország szakértője szerint „csoda, hogy minket »csak« a levonuló árhullám érint”. Timár Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára pedig úgy véli, az árhullám nagysága és a jelenlegi infrastruktúra sem tenné lehetővé a víz visszatartását.
A várost április közepén példátlan mennyiségű csapadék árasztotta el. Az új rendszer jobb védelmet adhat a jövőbeli, klímaváltozás által felerősített viharok ellen.
Egy friss német kutatás szerint a korábbi modellek alábecsülték a várható extrém időjárási jelenségek számát és erejét.
Brazíliában kibírhatatlan a hőség, a világ legnagyobb mocsaras területén a műholdas megfigyelések kezdete óta pedig nem volt még ennyi erdőtűz.
A kedd óta tartó áradásokban hatan meghaltak, és már 1800 embert mentettek ki a hatóságok – többen egy teljes napot töltöttek a háztetőn, élelem és ivóvíz nélkül. Mindeközben északkeleten újabb erdőtűz ütött ki.
Legalább 55 ember életét vesztette a Hawaii-on tomboló tűzben, ami a klímakutatók szerint a kevés eső, a nagy hőség és az időjárási viszonyok miatt söpörhetett végig Maui szigetén.