Videóajánló: Konrad Lorenz, az első etológus, aki a természetben vizsgálta az állati viselkedést

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Ki?

33 éve, 1989-ben halt meg az egyik legdinamikusabb fejlődő tudományág megalapítójaként ismert Konrad Zacharias Lorenz, aki 1903-ban született Bécsben. A modern etológiai kutatások úttörője előbb orvosnak tanult, de az állatok már gyerekkorában is jobban érdekelték, mint az emberek. Az altenbergi szülői birtokon tartott népes állatsereglet mellett sihederként elvállalta a Schönbrunni Állatkert beteg lakóinak gondozását. Orvosi diplomájának megszerzése után a Bécsi Egyetemen zoológiát és pszichológiát tanult, miközben otthonát már ekkor csókák, vadlibák, hollók és mindenféle négylábúak népesítettek be. Első etológiai eredménye a kacsa- és libafiókáknál a bevésődésének (imprinting) leírása volt 1935-ben.

1949-ben jelent meg első, magyarul Salamon király gyűrűje címen ismert tudományos ismeretterjesztő kötete, de a náci korszakban írt, nehezen vállalható ideológiai tételt is tartalmazó tanulmányai egészen haláláig árnyékot vetettek életművére. Lorenz a nem sokkal halála előtt diktálni kezdett önéletrajzában próbálta helyre tenni tévedéseit. „A propaganda tükre a nemzetiszocializmust nagyon ártalmatlan, sőt családias jelenségnek állította be. Azt a keveset, amit az új rezsim gaztetteiről és borzalmairól tudtam, nem tudtam és főleg nem akartam elhinni. A Freud által elfojtásnak nevezett folyamat démoni hatalommal bír az ember fölött".

1950-től a voltaképpen neki alapított németországi Max Planck Összehasonlító Magatartáskutató Központot igazgatta. 1963-ban jelent meg a világhírnevet hozó Az agresszió, tíz évvel később pedig A civilizált emberiség nyolc halálos bűne és A tükör hátoldala című művei az emberi megismerés természetrajzáról. 

Lorenz 1973-ban Karl von Frisch-sel és Nokolaas Tinbergennel megosztva megkapta az orvosi Nobel-díjat az egyéni és szociális viselkedésminták felépítésével és működésével kapcsolatos felfedezéseiért. 

Mit?

A magatartásbiológiát és az összehasonlító viselkedéskutatásokat etológia néven nagykorúsító Lorenz az úttörők egyikeként nem fogságban vagy laboratóriumban, hanem természetes helyzetekben vizsgálta a szabadon élő állatok viselkedését. Elsők között mutatta be, hogyan fejlődik az egyedi élet során az állatok viselkedése, bizonyította az örökletes elemek létezését, bár hangsúlyozta, hogy a magasabb fejlettségű fajoknál nehezebb az öröklött és tanult sémák arányát szétválasztani. Leírta az öröklött tanító mechanizmust is, amely egyes cselekvési sémák kulcsingerekre történő előhívását jelenti. Felismerte, hogy az élőlények testi felépítése mellett magatartásprogramjaik is evolúciós nyomás alatt alakultak ki, és azok részévé válnak a genetikai kódnak is.

Hol?

Bár számtalan televízióműsor, dokumentum- és természetfilm foglalkozott Lorenz kutatásaival, a meghatározó gyerekkori éveiről könyveiben mesélt leginkább. Az alábbi, 1977-ben a nyugat-német közszolgálati csatorna által forgatott rövidfilm viszont azt mutatja be, hogy miként is vált a gazdag osztrák orvoscsalád sarja tudományág-alapító tudóssá.  

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: