Videóajánló: Minden, amit a földön kívüli intelligencia kutatásáról tudni érdemes
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Ki?
Keith Cooper asztrofizikát tanult a Manchesteri Egyetemen, de később a kutatás helyett az ismeretterjesztést választotta, így került 2006-ban a legnagyobb brit csillagászati magazin, az Astronomy Now szerkesztőségébe, ahol azóta vezető szerzői és szerkesztői pozíciót foglal el. Az asztrofizika, a kozmológia és a bolygókutatás mellett leginkább a földön kívüli intelligencia keresésére irányuló interdiszciplináris tudományág, a SETI iránt érdeklődik, ennek történetéről és lehetőségeiről írt könyvet 2019-ben The Contact Paradox címmel.
Mit?
A számos tudományterületet magába foglaló SETI-ről kevesen tudnak olyan közérthetően beszélni, mint Cooper, így alig egyórás előadásában gyakorlatilag minden benne van, amit alapszinten tudni kell az idegen intelligencia felderítéséről. Hogy miért éppen rádiójelekkel igyekszünk felvenni a kapcsolatot a vélhetően sokkal fejlettebb technológiát használó civilizációval; hogy miért lényeges a Napnál is fényesebben ragyogó lézersugarak földi előállítása; hogy miért hasznos még mindig az idegen civilizációk számának meghatározására 1960-ban megalkotott Drake-formula; vagy hogy miként járulhat hozzá bárki a SETI-kutatásokhoz az interneten keresztül.
Cooper végigveszi a SETI összes fontos állomását az Ozma-tervtől a Hűha! jelen át a száz galaxist és egymillió csillagot vizsgáló Breakthrough Listen programig, érinti Carl Sagan Kapcsolat című művét, és arra is kitér, miben hasonlíthatnak az idegenek a mókusokhoz, vagy miért uralhatják delfinszerű lények az univerzumot.
Hol?
Cooper az 1799-ben, tudományos ismeretterjesztés céljából alapított, a legnevesebb tudósok itt tartott karácsonyi előadásairól is ismert londoni Royal Institutionben mutatta be könyvét és a SETI történetét 2019 végén, majd a teljes előadást nem sokkal később fel is töltötték az intézmény Youtube-oldalára.
Korábbi videóajánlóink:
Videóajánló: A lengyel nevű angol fickó, aki legalább annyit tett a művészetért, mint amennyit David Attenborough a természetért
Waldemar Januszczak műkritikus szakmájának rajongott vagy utált, de mindenképpen meghatározó fenegyereke, akinek dokumentumfilmjeiben a legszikárabb művészettörténeti adat is színes-szagos élvezetté válik.
Videóajánló: Hannah Fry és a matek varázslatos világa
A patinás University College London idén 38 éves, ír származású matematikaprofesszora egyike azoknak a valódi tudósoknak, akik kutatásaik mellett a tudományos ismeretterjesztést is magas szinten művelik. Varázsszámok című háromrészes sorozatában arra keresi a választ, hogy emberi találmány-e a matematika, vagy maga az univerzális lényeg.
Videóajánló: Az elméleti fizikus, aki úgy beszél, hogy egy nyolcéves is megértse
Michio Kaku japán-amerikai fizikus és jövőkutató sötét anyagról, fekete lyukakról, húrelméletről és a Naprendszer meghódításáról is képes közérthetően mesélni, és a sci-fiből vett hasonlatoktól sem ijed meg.