Günandromorf botsáskára bukkantak Angliában
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A günandromorfia, amikor egy élőlény egyszerre hím és nőstény, nem különösebben gyakori jelenség a rovarvilágban, de a jamaikai óriásbotsáskáknál (Diapherodes gigantea) a kutatók még sosem figyeltek meg ilyesmit. Eddig: egy suffolki botsáskatenyészetben megszületett Charlie, a barna férfiszárnnyal és zöld női testtel rendelkező sáska.
Lauren Garfield waldringfieldi tenyésztő először a fia iskolájában turnéztatta meg Charlie-t, majd felvette a kapcsolatot a londoni Természettudományi Múzeum rovarszakértőivel. Paul Brock, a múzeum rovarszakértője megerősítette, hogy a rovar günandromorf, és megerősítette, hogy ez az első ismert eset, amikor jamaikai botsáskánál figyelték meg a jelenséget.
Charlie-nak meg kell halnia
Brock szerint Charlie genitáliái nem fejlődtek ki megfelelően: bár rendelkezik hím és nőstény ivarszervekkel is, valószínűtlen, hogy képes lenne szaporodni. Lauren Garfield szerint sajnos Charlie napjai meg vannak számlálva: a kutatóknak el kell pusztítaniuk, hogy konzerválhassák a múzeum számára, ha hagynák, hogy természetes körülmények között múljon ki, „összetöpörödne és megfeketedne”. Garfield hozzátette azt is, hogy a rovar valószínűleg egyébként sem élne sokáig, és már azt is meglepőnek nevezte, hogy egyáltalán megérte a felnőttkort.
A jamaikai óriásbotsáska a Karibi-szigeteken őshonos, de az elmúlt években egyre népszerűbb háziállatnak is számít, Garfield is azért csapott fel tenyésztőnek, mert a fia szeretett volna egyet.
Brock szerint egy másik népszerű terráriumi díszrovar, a mogorva botsáska (Carausius morosus) esetében korábban is ismertek voltak günandromorf példányok (egy korábbi kutatás szerint a peték 0,05 százalékából keltek ki ilyen egyedek), Charlie-tól viszont igen lelkes lett, és rendkívülinek nevezte a felfedezést.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Drámai pusztítást végeznek az India északnyugati részét elözönlő sáskák
2020 a koronavírus mellett a sáskajárások éve is lesz: Kelet-Afrika és Pakisztán után most India került sorra. Az Indiai-óceán melegedése miatt egyre több helyen kedveznek a viszonyok a sivatagi vándorsáskák számára, a világjárvány pedig jelentősen hátráltatja a védekezést.
Hogyan dől el, hogy férfiak vagy nők leszünk?
A szexkromoszómák az esetek 2 százalékában nem határozzák meg egyértelműen az ember biológiai nemét, ráadásul az Y-kromoszóma mérete az evolúció során folyamatosan csökken. Vajon egyszer el is tűnhetnek a férfiak? Léteznek-e emberi kimérák? A Qubit új podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Miért szexelnek az állatok?
Mely állatok hermafroditák? Milyen esetekben váltanak egyes halak és rákok nemet? Hány fokos legyen a krokodiltojás, hogy hím egyed fejlődjön ki belőle? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.