Drámai pusztítást végeznek az India északnyugati részét elözönlő sáskák
Egy közepes méretű sáskaraj 40 millió egyedből áll, és egy nap alatt annyi élelmet képes felfalni, mint 35 ezer ember – derült ki abból a Telegraph által közzétett videóból, amely az India északnyugati részén található Dzsaipur városban dúló sáskajárást örökíti meg. Kenyára átírva ezt a képletet: egy sáskaraj egy nap alatt képes lerágni annyi terményt, amennyiből Kenya teljes lakossága két napig meglenne.
A klímaváltozás átírja az időjárási mintázatokat, így a sivatagi vándorsáskák (Schistocerca gregaria) szaporodási feltételei is változnak, aminek következtében nagyobb és kiszámíthatatlanabb inváziókkal kell számolni. Hiába rendszeresek a sáskajárások India Rádzsasztán, Pandzsáb, Harijána és Madhja Prades államaiban, valamint Pakisztánban, ezekre az új típusú inváziókra a lakosság nincsen felkészülve.
Az idén Északnyugat-Indiában dúló sáskarajok elleni védekezést pedig a koronavírus-járvány is hátráltatja, mivel az intézkedések miatt a hatóságok csak késedelmesen tudnak reagálni a természeti csapásra.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO május elején figyelmeztetett arra, hogy miközben a koronavírus is a legszegényebb régiókban végzi a legnagyobb pusztítást Pakisztánban, sáskajárások új hullámaival, ennek következtében pedig a termény jelentős részének megsemmisülésével is kell számolni.
Az elmúlt két évben a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Kelet-Afrikában is több hullámban érkeztek a sáskák, az elmúlt 25 év legnagyobb ilyen típusú pusztítását hozva magukkal, de a FAO szerint a helyzet csak fokozódni fog, miután az enyhe és nedves tél után a sáskák nagy szaporulatával kell számolni Pakisztánban. A szervezet figyelmeztetése szerint év közben még várható, hogy újabb rajok indulnak el Irán területéről, illetve Afrika szarváról.
A FAO május 27-i jelentése szerint a fenti területek mellett az Arab-félszigeten is javában szaporodnak a sáskák, de az érintett országok közül csak az Egyesült Arab Emírségekben tudnak hatékonyan fellépni a túlszaporulat ellen, a polgárháború és éhínség sújtotta Jemenben nehezebb a védekezés.
A Times of India összeállítása szerint a 2020-as sáskajárásokért – amelyek közül az első hullám februárban tombolt Kelet-Afrikában – az esős időjárás tehető felelőssé, amit pedig az Indiai-óceán klímaváltozás miatti felmelegedése okoz. A melegedés miatt a sáskák olyan területekre is betörnek, ahol eddig az időjárási feltételek ezt nem tették lehetővé.
Pakisztánban 1993 óta nem látott dúlást végeztek a sáskák tavaly, az idei invázió miatt pedig februárban vészhelyzetet hirdetett a kormány. A Világbank becslése szerint az Afrika szarvának nevezett régióban – ha nem történnek hatékony intézkedések a sáskák ellen – az év végéig 8,5 milliárd dollárt tesz ki a terményben esett kár. Ha sikerül csillapítani a károkat, a veszteség akkor is eléri a 2,5 milliárd dollárt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Szomáliában vészhelyzetet hirdettek a sáskajárás miatt
Az elmúlt 70 év legdurvább sáskainváziója zajlik Kelet-Afrikában.
Bajban a Föld – tényleg meg kell szoknunk a rovarevés gondolatát?
Az emberi fogyasztásra alkalmas rovarok és csúszómászók piaca a következő 5 évben hozzávetőleg 40-45 százalékkal nő. Miközben néhány befektető a fenntartható fejlődés zálogát látja az entomofágiában, a kétkedők szerint a rovarok tömegtenyésztése nem feltétlenül tenne jót az ökoszisztémának.
Baj van, jön a halhatatlan szupercsótány
A Blattella germanica páratlanul gyorsan válik ellenállóvá a rovarirtószerekkel szemben: még azok a mérgek is hatástalanok lehetnek rá, amelyekkel személyesen még nem találkozott.