A gyerekkori extrém elhízás kevésbé függ az elfogyasztott ételtől, mint a szeretetteljes légkörtől
Kevésbé hajlamosak a kóros elhízásra azok a csecsemők és kisgyerekek, akiket születésüktől fogva meleg légkör, és odaadó figyelem vesz körül. Ráadásul az elhízás és a pszichoszociális környezet viszonya független attól, hogy a gyerekek szegénységbe vagy jólétbe születnek-e bele, sőt, a gondoskodás és a szeretet képes ellensúlyozni az elhízásra hajlamosító genetikai tényezőket – állítják a Pennsylvániai Állami Egyetem és a Coloradói Állami Egyetem kutatói a Pediatrics című szaklapban publikált tanulmányukban.
A kutatók ezer anya-gyerek párost vizsgáltak és azt találták, hogy a szélsőségesen kóros elhízásra a leginkább ható pszichoszociális tényezők a szülőtől a gyermek felé irányuló szeretetteljes odafordulás és a gyerek szükségletei szerinti gondoskodás. Utóbbi például olyankor valósul meg, ha egy újszülöttet nem azonos időközönként, hanem igény szerint, a saját jelzései alapján szoptatnak, vagy felveszik, ha sírással jelzi, hogy odafigyelésre van szüksége. Az úgynevezett érzékeny-fogékony nevelés jótékony hatásai a frissen publikált vizsgálat szerint még olyankor is csökkentik az extrém elhízás veszélyét, ha egyébként a csecsemő arra hajlamosító rizikófaktoroknak, például genetikai hajlamnak, az anya szülés utáni depressziójának van kitéve.
A kutatók a csecsemők testtömegindexét vetették össze a családi környezetük működésével. A testtömegindexet úgy kapjuk meg, ha egy ember kilogrammban mért súlyát elosztjuk a méterben mért magasságának a négyzetével. Fontos tudni, hogy a mostani vizsgálatban a kóros elhízás és a korai pszichoszociális környezet összefüggéseit vizsgálták. Elhízottnak az a csecsemő és kisgyerek számít, akinek a testtömegindexe (BMI) magasabb, mint az azonos korú gyerekek 95 százalékának a BMI-je. Szélsőségesen elhízottnak az a gyerek számít, akinek a testtömegindexe több, mint 20 százalékkal meghaladja a vele egyidősek BMI-jét.
A kóros elhízás számos egészségügyi kockázattal jár:
- magas vérnyomás,
- magas vérkoleszterinszint,
- II-es típusú diabétesz,
- szívkoszorúér-betegség,
- sztrók
- csontritkulás
- alvási apnoé,
- egyes ráktípusok (például mellrák, vastagbélrák, vese- és májtumor) megnövekedett kockázata,
- depresszió, szorongásos betegségek megnövekedett kockázata,
- krónikus fájdalmak megnövekedett kockázata,
- az átlagosnál alacsonyabb életkor
A kutatók külön hangsúlyozták, hogy az általuk vizsgált védőfaktorok nem függnek a család jólététől, vagyis attól, hogy a gyereknek milyen étrendet tudnak a szülők biztosítani. A vizsgált anya-gyerek párosok közül ugyanakkora volt a kórosan elhízott gyerekek aránya a jólétben és a szegénységben élő gyerekek között. Szignifikáns eltérést találtak viszont a vizsgált gyerekek testtömegindexében az alapján, hogy a szülői erőforrások mennyire álltak a csecsemő rendelkezésére.
Az érzékeny-fogékony nevelés jótékony hatásairól az utóbbi években több tanulmány is született: bár a kutatók szerint további vizsgálódásra van szükség, hogy kiderüljön, pontosan mely pszichoszociális tényezők játszanak szerepet a pozitív hatásokban, azt máris készpénznek veszik, hogy a gyerek szükségleteinek és életkori sajátosságainak megfelelő odafigyelés nemcsak az elhízást, hanem a gyerek későbbi tanulmányi előmenetelét, sőt, felnőttkori karrierjét is pozitívan befolyásolhatja.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: