Már heti néhány pohár bor is csökkentheti a szürkeállományt
A Pennsylvaniai Egyetem és a Wisconsin-Madison Egyetem kutatócsoportja több mint 36 ezer agykoponya MR-felvételt vizsgált meg, és arra jutottak, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem csupán a nagy mennyiségű, hanem a mérsékelt alkoholfogyasztás is változásokat indukálhat az agy szerkezetében. Kutatásaik eredményét március elején a Nature Communications folyóiratban publikálták.
Bár a kutatócsoportnak további vizsgálatokra van szüksége ahhoz, hogy egyértelmű oksági kapcsolatot állíthasson fel az alkoholfogyasztás és az agy szerkezetének változásai között, eddigi eredményeikből arra jutottak, hogy az alkoholfogyasztás és az agy makro- és mikroszerkezete között negatív összefüggés mutatható ki, és ez már azoknál is érzékelhető, akik átlagosan 1-2 alkoholegységet (pl. 2 deci bor, fél liter sör vagy fél deci tömény) fogyasztanak naponta. Vagyis minél többet iszik valaki, annál valószínűbb, hogy csökken az agymérete.
A tudósok az MR-felvételeket a brit Biobank adatbázisából nyerték ki, ami mintegy 500 ezer közép- és időskorú brit orvosi és genetikai információit tartalmazza. Ezeket használták arra, hogy kiszámolják az agy szürke- és fehérállományának méretét különböző agyterületeken. Az eredményeket korra, nemre, lakóhelyre, magasságra, genetikai származásra, testtömegindexre, szocioökonómiai státuszra, dohányzásra, bal- és jobbkezességre és fejméretre is súlyozták.
A kutatók az agy szerkezetének csökkenését általában az öregedéssel kapcsolják össze.
Henry Kranzler, a Pennsylvaniai Egyetem függőségeket vizsgáló központjának igazgatója a kutatásról szóló közleményben kifejtette: ezek az eredmények szembemennek a biztonságos alkoholfogyasztási határértékekről szóló tudományos és kormányzati állásfoglalásokkal. Az amerikai alkoholfogyasztással és alkoholizmussal foglalkozó intézet például azt ajánlja, hogy a nők naponta átlagosan egy italnál ne fogyasszanak többet, a férfiak számára ajánlott mennyiség pedig ennek a kétszerese – ez pedig meghaladja a fogyasztásnak azt a szintjét, amit a friss tanulmány már az agyméret csökkenésével hozott összefüggésbe.
A kutatók úgy találták, hogy ha valaki egyáltalán nem iszik alkoholt, és a fogyasztása nulláról napi egy pohár italra vált át, az a szürke- és fehérállomány kevésbé jelentős csökkenését vonhatja maga után, mintha valaki napi egy-két pohárról két-három pohárra vált.
Remi Daviet, a tanulmány vezető szerzője és a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója úgy vélte, az agyszerkezet és az alkoholizálás közötti kapcsolat nem lineáris, de minél többet iszik az ember, annál rosszabb a helyzet. Mindenesetre a tanulmány nem azt mondja, hogy teljes absztinenciát kellene gyakorolni. Daviet szerint inkább arról van szó, hogy az alkoholfogyasztás hatása az agyra exponenciális. Vagyis a kutató szerint egy poharazós estén az utolsó pohár ital sokkal nagyobb hatással van az agy öregedésére, mint az előző körök bármelyike.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: