Több tucat felfedezésre váró denevérfaj élhet Délkelet-Ázsiában, és ezek mindegyike hordozhat olyan zoonotikus vírusokat, amelyek képesek átugrani hordozóikról az emberekre és járványokat okozni az emberi populációkban – állítják teljesgenom-vizsgálatok alapján a Frontiers in Ecology and Evolution szaklapban publikáló kutatók. A szóban forgó rejtélyes, ma még nem ismert denevérfajták a tudósok szerint a patkósdenevérek családjába tartoznak, abba a családba, amely a még mindig vitatott, de a legtöbb tudós által mára elfogadottá vált elmélet szerint a globális covidjárványt okozó vírus denevérekben honos variánsának is otthonául (rezervoárjául) szolgált.

A patkósdenevérekről úgy tartják, hogy számos zoonotikus vírust hordoznak, ezért fontos lehet az élőhelyeik beazonosítása, mert a fajok minél pontosabb katalógusa segíthet a potenciális jövőbeli humán járványok előrejelzésében. A ma még ismeretlen denevérfajok feltárása a covidjárvány zérópontját is segíthet vitán felül beazonosítani. A most az ötödik globális hullámánál tartó covidjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus legközelebbi rokonát Kínában és Laoszon élő patkósdenevérekben sikerült kimutatni.

A mostani feltételezés kiindulásául egy 2015 és 2020 között végzett denevérkutatás szolgált: Alice Hughes zoológus és kutatócsoportja Dél-Kínában és Délkelet-Ázsiában honos denevérfajokat fogtak be, majd azok szárnyfesztávolsága és orrnyíláshártyájának mérete és formája, valamint a szárnyaiból gyűjtött minták genetikai elemzése alapján a denevérek új osztályozásába fogtak. Azt feltételezik ugyanis, hogy az általuk begyűjtött példányok mintegy 11 mostani faja jóval több alcsoportba sorolható. A kutatók szerint akár több tucat különálló fajt is rejthetnek a genetikai eltérések. A kutatók arra jutottak, hogy a létező ázsiai fajoknak legalább a 40 százalékát nem írták eddig le kellő részletességgel, rosszabb esetben sehogy.

Hughes kutatócsoportja alaktani vizsgálatok és a denevérek által kiadott hangok elemzésével is el tudták különíteni a fajokat. A kutatók szerint az osztályozáshoz a legmegfelelőbb alap a denevérek orrnyílása körüli hártya lehet, vagyis még genetikai mintákra sem lenne szükség a világ denevértérképének az újrarajzolásához. Mindezt a Nature számára Csorba Gábor denevérkutató, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa erősítette meg.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kétcsíkos szabadfarkú-denevérek kölykei ugyanúgy gügyögnek, mint a kisbabák

Dippold Ádám tudomány 2021. augusztus 24.

A Berlini Természettudományi Múzeum kutatói rájöttek, hogy a Közép-Amerikában honos Saccopteryx bilineata kölykei az embergyerekekhez hasonlóan ismételgetnek bizonyos szótagszerűségeket, ezzel pedig nem a szüleik figyelmét akarják felkelteni, hanem játszva gyakorolják azt az éneket, amellyel később kijelölik a területüket.

Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok

Radó Nóra tudomány 2021. július 5.

A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.

A COVID-19 betegséget kiváltó koronavírusok közeli rokonai szinte mindenütt jelen lehetnek a denevérekben Délkelet-Ázsiában

Qubit.hu tudomány 2021. február 9.

Egy thaiföldi, szingapúri, kínai, ausztrál és amerikai kutatókból álló csoport Thaiföld déli részén vizsgálta az emlősöket, ekkor izoláltak egy, a kínai denevéreket fertőző vírussal rokon kórokozót.