A kétcsíkos szabadfarkú-denevérek kölykei ugyanúgy gügyögnek, mint a kisbabák
Gügyögő denevérkölykökre bukkantak a Berlini Természettudományi Múzeum kutatói Közép-Amerikában: bár az állatok ultrahangos kommunikációja nem nagyon hasonlít az embergyerekek korai beszédkísérleteire, a kölykök által kiadott hangok funkciójukban ugyanazt a szerepet töltik be, mint az emberi gügyögés. A tudósok szerint ez arra is utal, hogy számos emlősfajnál hasonlóan működhet a kommunikációs panelek elsajátítása.
A kutatók egy fán élő denevérfaj, a kétcsíkos szabadfarkú-denevér (Saccopteryx bilineata) kölykei által kiadott hangokat vizsgálták. A terepen gyűjtött 55 ezer minta vizsgálata során arra jutottak, hogy az állatok kiskorukban hasonlóan kísérleteznek a kiadható hangokkal, mint az emberek: három héttel a születésük után kezdenek gügyögni, és nagyjából tíz héttel később hagyják abba.
Ezzel egészen sokáig tudnak foglalkozni, az általuk kiadott hangokkal pedig nem a szüleik figyelmét akarják felkelteni, és nem is élelemért könyörögnek, hanem játszanak, az általuk ismételgetett hangmintákat pedig – ha már elsajátították – felnőttként alkalmazzák is.
A felnőtt állatok nagyjából 25, egymástól jól megkülönböztethető „szótagot” használnak, a hímek ezek variációból építik fel az éneküket, ezzel jelölik ki a területüket és keresnek párt maguknak. A denevérkölykök ezeket a szótagokat gyakorolják kiskorukban. Ahana Fernandez, a kutatás társszerzője szerint a denevérkölyköknek van izolációs hívásuk is, amikor az anyjukat keresik, a gügyögésük azonban különbözik ettől: a szüleik társaságában és egyedül is előfordul velük, hogy ezeket a hangokat gyakorolják, nagyon hasonlóan ahhoz, mint amikor egy kisbaba mondogatja magában, hogy „babababa”.
Rövid dalok a gyermekkor végére
A kutatók 20 denevérkölyök gügyögését kísérték figyelemmel három hónapon keresztül. Mirjam Knörnschild, a tanulmány vezető szerzője szerint a kölykök hallgatják a felnőttek énekét, majd megpróbálják utánozni őket, a gügyögési fázist követően pedig viszonylag hamar elsajátítanak egy rövid, hat szótagból álló éneket. A dalt a nőstény kölykök is megtanulják annak ellenére, hogy felnőttként nem használják majd párkeresésre, viszont ez segíthet nekik a potenciális partnerek megtalálásában.
Knörnschild szerint a mostani kutatás még csak a kezdet: a begyűjtött 55 ezer hangmintából létrehozott adatbázist még mesterséges intelligenciával is lehet vizsgálni, a tanuló algoritmus pedig további denevértitkokra deríthet fényt. Sonja Vernes denevérkutató szerint a lehetőségek azért is tűnnek különösen csábítónak, mert jóval több denevér kommunikációját lehet vizsgálni, mint ahány főemlős használható tudományos célra, így az emlősök kommunikációjának és tanulásának vizsgálatában talán éppen a denevérek hozzák majd meg az áttörést.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: