A belgák után 35 amerikai és kanadai cég vezeti be a négynapos munkahetet
Az Egyesült Államokban és Kanadában 35 vállalatnál vezetik be péntektől a négynapos munkahetet, csatlakozva a 4-Day Week Global nevű szervezet programjához. Nagy-Britanniában júniustól szintén 30 cégnél próbálják ki a koronavírus-járvány miatt egyre népszerűbb koncepciót, Belgiumban pedig február óta már a munkavállalók dönthetik el, öt vagy négy nap alatt szeretnék elvégezni a rájuk bízott feladatokat.
Mióta a pandémia a legtöbb irodában megbolygatta a munkahelyi viszonyokat, és a vállalatok nagyobb rugalmasságot kénytelenek tanúsítani abban, hogy hol és hogyan végezhetik el a kollégák a munkájukat, megnőtt a négynapos munkahét vonzereje és megvalósíthatósága is. Ez tulajdonképpen kevesebb virtuális vagy offline megbeszélést jelent, valamint a projektek határidejének és menetrendjének észszerűbb kiigazítását.
Az amerikaiak többsége rokonszenvezik az ötlettel: egy randomizált panelvizsgálatban a megkérdezett 1021 amerikai munkavállaló 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nyitottak lennének a négynapos munkahétre a mentális egészségük és a fokozott hatékonyság miatt. A válaszadók 74 százaléka szerint négy nap alatt is el tudnák végezni ugyanazt a mennyiségű munkát, 72 százalékuk ugyanakkor úgy gondolja, hogy az egyes munkanapok valószínűleg meghosszabbodnának.
Már a kampány előtt is voltak olyan amerikai cégek, amelyek kísérleteztek az ötlettel, ilyen például a Magyarországon is elérhető, San Franciscó-i székhelyű Bolt vagy a Buffer. Április elejétől pedig ezekhez csatlakozik egy hat hónapos periódusra például a Kickstarter közösségi finanszírozással foglalkozó platform.
A belgák hova álljanak? Ők már beleálltak
Belgiumban februárban vezették be, hogy a munkavállalóknak joguk van öt nap helyett négy napban dolgozni fizetéscsökkenés nélkül. Alexander de Croo belga miniszterelnök arra számít, hogy ezzel a lépéssel sikerülhet a hírhedten merev belga munkaerőpiacot rugalmasabbá és a gazdaságot dinamikusabbá tenni, és a lépés egyszerűbbé teheti a családi élet és a karrier összeegyeztetését.
Nagy-Britanniában januárban kezdték meg azoknak a vállalatoknak a toborzását, akik részt vennének a négynapos munkahét kipróbálásában. Mintegy 30 vállalat jelentkezett a programra, amelyet a Cambridge-i és Oxfordi Egyetemek, valamint a Boston College kutatói vezetnek júniustól hat hónapon keresztül, lehetővé téve a munkavállalóknak, hogy reggel 9 és este 6:30 között, napi 9 és fél órában dolgozzanak, cserébe szabaddá tehetik a péntekjüket.
Izlandon 2015 és 2019 között a világ legnagyobb, 2500 ember részvételével lezajlott kísérletét bonyolították le munkaidőügyben: 40 óra helyett 35-36 órára csökkentették a munkahetet a fizetés és a feladatok csökkentése nélkül. Az eredményeket az Autonomy nevű brit think tank és az izlandi ALDA elemezte, és jelentős változásokhoz vezetett a szigetországban. Mára az izlandiak közel 90 százaléka csökkentett munkaórában dolgozik.
Nem mindenhol járt ilyen egyértelmű sikerekkel a négynapos munkahét. Svédországban 2015-ben a nyolcórás munkanap helyett hatórásat javasoltak, de nem mindenki örült a változásnak, főleg annak, hogy a társadalmi kísérletre forrásokat pazaroljanak el úgy, hogy nem tudni a kimenetelét, és gyakorlatilag azért fizessék a munkavállalókat, hogy ne dolgozzanak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: