Halakat tanítottak meg számolni német kutatók

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A bölcsőszájúhal-félék és a tüskésrájafélék képesek egyszerű matematikai műveletekre: az egytől ötig terjedő számtartományban tudnak összeadni és kivonni. Erre jutottak a Bonni Egyetem kutatói, akik a napokban publikálták tanulmányukat a Scientific Reports folyóiratban.

A kutatók azt már egy ideje tudják a halakról, hogy be lehet tanítani őket különféle mutatványokra, például az aranyhalak képesek a szárazföldön is tájékozódni és „autót vezetni”, de azt is meg tudják tanulni, hogy megkülönböztessék egymástól, ha három vagy négy egységnyit teszünk eléjük valamiből. A Bonni Egyetem Zoológiai Intézetének munkatársa, Vera Schlüssel vezetésével működő kutatócsoport most azt mutatta meg, hogy mind a bölcsőszájúhal-félék, mind a tüskésrájafélék megtaníthatók nagyon egyszerű matematikai műveletekre.

Schlüssel elmondta, hogy meg tudták tanítani a halakat arra, hogy egyet adjanak hozzá vagy vegyenek el az eredeti értékből. A kutatók egy olyan módszert alkalmaztak, amelyet más kutatócsoportok már sikeresen használtak a méhek matematikai képességeinek tesztelésére. Először geometriai alakzatokat, például négy négyzetet mutattak a halaknak. Ha az ábrák kékek voltak, azt jelentette, hogy egyet hozzá kell adni, míg a sárga azt, hogy egyet ki kell vonni az ábrán látható alakzatok számából. Ezután két újabb képet mutattak az állatoknak, az egyiken öt kék, a másikon három sárga négyzettel. Ha a helyes választ mutató kép irányába úsztak, akkor jutalomfalatokat kaphattak. Így egy idő után megtanulták, hogy a kék szín hozzáadást, míg a sárga kivonást jelent.

A halak tanításához használt tesztfeladatok. Először a baloldalon található kék és sárga színű, három alakzatot ábrázoló képeket mutatták az állatoknak a kutatók, majd a második és harmadik képet. A második kép mindkét esetben a helyes választ, a harmadik pedig a rossz választ jelölte.Forrás: Prof. Dr. Vera Schlüssel / Institute of Zoology, University of Bonn

Kérdés azonban, hogy ténylegesen megtanulták a színek mögött rejlő matematikai szabályt, vagy csak annyit jelent, ha jó irányba úsztak, hogy a kutatók sikeresen kondicionálták a halakat a jutalomfalatok reményében. Ennek megállapítására a kutatók szándékosan kihagytak a halak tréningjéből bizonyos kalkulációkat, például a 3+1 és a 3-1 számolásokat. Ezekkel csak a tesztelési szakaszban találkoztak az állatok, de még így is statisztikailag szignifikánsan többször választották a helyes választ.

Ezen kívül olyan feladattal is szembesítették a halakat, amikor a három kék négyzet után négy és öt kék négyzetet láttak. Ekkor több hal választotta a négy alakzatot ábrázoló képet az öttel szemben, jelezve, hogy a plusz egy és mínusz egy szabályát tanulták meg, ennél többel nem tudnak mit kezdeni.

Az eredmények magukat a kutatókat is meglepték, mivel a feladatok a valóságban összetettebbek voltak, mint leírva. A halaknak ugyanis nemcsak ugyanolyan alakzatokat mutattak, hanem különféle méretű háromszögek, négyzetek és körök kombinációját is. Vagyis az állatoknak először fel kellett ismerniük az alakzatokat, majd a színük alapján következtetni a megfelelő számítási módszerre. Sőt, használniuk kellett a munkamemóriájukat is, amikor az eredeti képet a kutatók lecserélték a potenciális eredményeket jelző, két újabb képre. Az egész feladatsor összetett gondolkodási képességeket kíván – mondta Schlüssel.

Ez azért lehet meglepő, mert a halaknak nincsen agykérgük, amely az emlősöknél az összetett kognitív feladatok elvégzéséért felel, és semmi nem utal arra, hogy különösebb matematikai képességekre lenne szükségük a vadonban. A kutatók emellett a kísérletek eredményében azt is látják, hogy az emberek hajlamosak lebecsülni más fajok, különösen a főemlősökön vagy emlősökön kívüli fajok képességeit. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: