A Tokiói Egyetem kutatói banánnal láttak neki a Japánt sújtó munkaerőhiány enyhítésének: bár a robotok számos feladatot hasonló eredményességgel látnak el, mint az emberek, a finom mozdulatokat igénylő feladatokban nem remekelnek, így például nehéz olyan intelligens gépet programozni, ami a tisztán mechanikus feladatokon túl még számos más tényezőt is figyelembe képes venni, és elég óvatos ahhoz, hogy például meghámozzon egy banánt.

Banánt hámozni nem is olyan egyszerű feladat, mint amilyennek tűnik: a robotnak először azonosítania kell a banánt, majd fel kell vennie és a két karja, valamint az ujjai segítségével meg kell pucolnia, mindezt úgy, hogy ne semmisítse meg közben a gyümölcsöt. A banánok eltérő alakja, valamint a gyümölcs sérülékenysége miatt ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik, nem véletlen, hogy sok területen a szüretelőrobotok még komoly fejlesztésekre szorulnak.

A mostani kísérletben a kutatók ahelyett, hogy több száz órányi videón mutatták volna be a robotnak a banánpucolás rejtelmeit, inkább személyesen tanították meg banánozni. Heecheol Kim, a kutatás eredményeit ismertető tanulmány vezető szerzője szerint ez a megközelítés jóval adattakarékosabb, mint a korábbi módszerek, így az így betanított robotoknak kevesebb grafikusprocesszorra (GPU) lesz szükségük az információ feldolgozásához.

3 perc, 57 százalék

A robotot a hosszas videóelemzés helyett személyes oktatásban részesítették: egy oktató 811 percen keresztül mutatta be neki, hogy hogyan kell banánt pucolni. A folyamatot kilenc részre tagolták, ezek közül a kevesebb figyelmet igénylőekre a robot nem fordít különösebb figyelmet, magát a pucolást viszont már reaktív módon kezeli, hogy válaszolni tudjon a környezeti változásokra (a banán alakjára).

Jonathan Aitken, a Sheffieldi Egyetem robotikaprofesszora szerint az eljárásban az az érdekes, hogy a robot egy humán oktatótól próbálja elsajátítani az elvégzendő feladatot. A banánpucolásban a kutatás forradalmi jellege ellenére még nem értek el különösen látványos eredményeket: mindössze az esetek 57 százalékában sikerült a robotnak anélkül megszabadítania a banánt a héjától, hogy közben tönkre ne tette volna, ehhez banánonként átlagosan három percre volt szüksége.

Bár ez annyira nem tűnik lenyűgözőnek, Yasuo Kuniyoshi, a kutatás egyik résztvevője szerint az algoritmus és a robot finommotoros mozgásának fejlesztésével idővel előállíthatóak olyan robotmunkások, amelyek képesek kiváltani az élelmiszeripari dolgozók egy részét, ezzel pedig enyhíthetik a munkaerőhiányt az országban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Gyümölcsszedésre, faltörésre és tollasozásra is alkalmas egy új hordható robotkar

Bodnár Zsolt TECH 2020. június 9.

A csípőre szerelhető eszköz nagyjából annyit nyom, mint egy valódi kar, így bizonyos feladatoknál tényleg harmadik karként viselkedhet – igaz, egyelőre nem autonóm, de távirányítással már kifogástalanul működik.

Karfiolszüretelő robotot fejlesztenek Angliában

Dippold Ádám majom 2020. szeptember 21.

A robot laboratóriumi körülmények között úgy szedi a karfiolt, mint a parancsolat, de ahhoz, hogy a földeken is be lehessen vetni, további fejlesztések szükségesek. A projektet a Bonduelle konzervgyár támogatja karfiollal, a Plymouthi Egyetem kutatóinak három évük van rá, hogy megalkossák a kelvirágok Terminátorát.

Így szedik a robotok a paradicsomot Kaliforniában

Qubit.hu TECH 2020. augusztus 13.

Mezőgazdasági idénymunkásokból kevés van, a termény iránti igény pedig nő. A világjárvány fokozza az agrárrobotok iránti keresletet, nem csoda, hogy a paradicsomszedő technológiát kifejlesztő Roots AI-t most tőkésítették fel.