Európa gazdaságának tartósan szüksége lesz bevándorlókra, méghozzá nagy számban, de ez még a leginkább nyitott nyugat-európai országokban is komoly társadalmi feszültségekhez vezet.
A magyar állam külföldről hoz munkásokat, hogy kielégítse a számára stratégiailag fontos vállalatok munkaerőigényét, ahelyett, hogy hosszú távon megtérülő foglalkoztatáspolitikát művelne, amivel a munkaerőpiacról kiszoruló inaktív emberek ezreit lehetne munkához juttatni.
6-700 méteres sorok, gazdátlan csomaghalmok, törölt vagy csúszásban lévő járatok, létszámhiányos reptéri személyzet, alacsony bérek és sztrájkok. Szakértők szerint idén nyáron már nem változik a helyzet, úgyhogy a legjobb, ha a nyaralók felkészülnek a legrosszabbra, vagy vonatra, buszra szállnak.
A robotoknak gyakran meggyűlik a bajuk a puha gyümölcsökkel és a finom mozdulatokat igénylő feladatokkal, egy friss kutatás szerint azonban van rá remény, hogy egyszer ezen a téren is remekelni fognak. Egyelőre mondjuk még csak az esetek 57 százalékában sikerült úgy meghámozni a banánt, hogy a gyümölcs ne semmisüljön meg a munkafolyamat végére.
Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.
Konjunktúra van, működik a keresleti piac, az élelmiszertermelés nincs alapvető veszélyben, de kérdés, hogy a termelők el tudják-e adni, amit előállítottak, és hogy meddig tudják finanszírozni az átmeneti helyzetet. Annyi biztos, hogy a mezőgazdaságbeli foglalkoztatás nem megoldás az országos munkaerőgondokra.
Hiába nő Magyarországon az átlagkereset, a bérek vásárlóértéke mit sem növekszik. Mindez már nem magyarázható a gazdasági válsággal, mert a termelékenység dinamikusabban nő az országban, mint a jövedelem. Ebből pedig az következik, hogy az extra haszon profitként nyilvánul meg, nem a munkavállalóknál – hangzott el egy bérfelzárkóztatásról szóló konferencián.
Egyedül Szlovéniának sikerült bekerülnie a Dél-Koreától Japánig húzódó élbolyba azon a listán, ahol a gazdasági erőt nem figyelembe véve aszerint rangsorolják az országokat, hogy hol, mekkora kedvvel vetik bele magukat a robotizációba.
A brit gazdasági lap szerint Közép-Kelet-Európának fel kell zárkóztatnia a béreket, és fejlesztenie kell az oktatást, hogy úrrá legyen a munkaerőhiányon.
A világ legjobb munkahelyeinek tűnnek a kaliforniai techvállalatok, mégis sok alkalmazottjuk úgy érzi, hogy alulfizetik. Ha 1998 előtt alapított cégről van szó, még inkább – derül ki egy nem reprezentatív felmérésből.