Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.
Konjunktúra van, működik a keresleti piac, az élelmiszertermelés nincs alapvető veszélyben, de kérdés, hogy a termelők el tudják-e adni, amit előállítottak, és hogy meddig tudják finanszírozni az átmeneti helyzetet. Annyi biztos, hogy a mezőgazdaságbeli foglalkoztatás nem megoldás az országos munkaerőgondokra.
Hiába nő Magyarországon az átlagkereset, a bérek vásárlóértéke mit sem növekszik. Mindez már nem magyarázható a gazdasági válsággal, mert a termelékenység dinamikusabban nő az országban, mint a jövedelem. Ebből pedig az következik, hogy az extra haszon profitként nyilvánul meg, nem a munkavállalóknál – hangzott el egy bérfelzárkóztatásról szóló konferencián.
Egyedül Szlovéniának sikerült bekerülnie a Dél-Koreától Japánig húzódó élbolyba azon a listán, ahol a gazdasági erőt nem figyelembe véve aszerint rangsorolják az országokat, hogy hol, mekkora kedvvel vetik bele magukat a robotizációba.
A brit gazdasági lap szerint Közép-Kelet-Európának fel kell zárkóztatnia a béreket, és fejlesztenie kell az oktatást, hogy úrrá legyen a munkaerőhiányon.
A világ legjobb munkahelyeinek tűnnek a kaliforniai techvállalatok, mégis sok alkalmazottjuk úgy érzi, hogy alulfizetik. Ha 1998 előtt alapított cégről van szó, még inkább – derül ki egy nem reprezentatív felmérésből.