A környéken Magyarországon várható 2022-ben a legmagasabb infláció
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban tette közzé a világgazdaság kilátásairól, majd térségenkénti bontásban az egyes világrészek kilátásairól, köztük az Európáról szóló elemzéseit, amelyek szerint az ukrajnai háború a költséges humanitárius válságon túl a világgazdaság jelentős lassulásához és az infláció globális növekedéséhez is hozzájárul. Utóbbit az energia- és élelmiszerárak is fűtik, és az IMF előrejelzései szerint leginkább az alacsony jövedelmű országokat sújtja majd.
A közép- és kelet-európai térségben Magyarországon 10,3 százalékos inflációt prognosztizál a szervezet, a szomszédos országok közül a legmagasabbat, Ausztriában pedig a legalacsonyabbat (5,6 százalék). A magyarországinál magasabb infláció a térségben csupán Bulgáriában (11 százalék), valamint szélesebb körben vizsgálva a balti államokban (Litvánia - 13,3 százalék, Lettország - 10 százalék, Észtország - 11,9 százalék) várható.
Az IMF szerint az ukrajnai háború hatásai olyan időszakban érik a globális gazdaságot, amikor még a koronavírus-járvány okozta válságból sem lábalt ki teljesen. A fegyveres konfliktust megelőzően számos országban nőtt az infláció a kereslet-kínálat egyensúlytalanságai és a járvány miatti kormányzati támogatások miatt, ezek a monetáris politikák szigorítását vonják maguk után.
A szervezet januári előrejelzéséhez képest április 19-én 2022-re és 2023-ra is 3,6 százalékra csökkentette a globális növekedésre vonatkozó becsléseit, ezek pedig közvetlenül az ukrajnai háború és az Oroszországra kiszabott szankciók hatásait tükrözik. Az Európai Unió egészére vonatkozó növekedési előrejelzését 1,1 százalékponttal csökkentette a Valutaalap.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: