Lemondott a Pszichológiai Tudományos Bizottság egyik tagja, miután kiderült, hogy egyetlen nő sincs az MTA újonnan megválasztott rendes tagjai között
Update: Kende Anna Qubitnek adott nyilatkozata és az MTA reakciója ebben a cikkben olvasható.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 3-án, kedden kora délután tette közzé az aznap délelőtt, a testület 195. közgyűlésén újonnan megválasztott tagjainak névsorát.
Íme a 26 új rendes tag névsora, feltűnik rajta valami?
- Benkő Elek
- Csiba László
- Dunai László
- Felinger Attila
- Frank András
- Gáspár Péter
- Haas János
- Halmai Péter
- Harrach Balázs
- Kaptay György
- Katz Sándor
- Kecskeméti Gábor
- Kenesei István
- Kiss György
- Kollár László
- Kovács Zoltán
- Kövér György
- Miklósi Ádám
- Páles Zsolt
- Rajkai Kálmán László
- Simon István
- Stipsicz András
- Szendrő Zsolt
- Szöllősi János
- Tallián Tibor
- Zaránd Gergely Attila
Akinek nem tűnt volna fel: az újonnan megválasztott rendes tagok között egyetlen nő sincs.
Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézete igazgatója egy nappal később, szerda este a Facebookon tette közzé levelét, amelyben lemond az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról.
„Ezúton szeretném benyújtani lemondásomat az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságomról tiltakozásom jeléül, amiért 2022-ben az újonnan megválasztott 26 rendes tag között egyetlen nő sincsen
– írta Kende a levélben, amit Freund Tamásnak, az MTA elnökének, Zsoldos Attilának, a II. osztály elnökének (ide tartozik a pszichológia) és Urbán Róbertnek, a pszichológiai bizottság elnökének címzett.
– Habár az MTA több fórumon is jelezte, hogy ezen a gyakorlaton változtatni szeretne, nyilvánvalóan nem tette meg a szükséges lépéseket azért, hogy a rendes tagok közé több nő kerüljön be. Amíg az MTA nem képes hatékony változásokat eszközölni a nők tudományos életben történő érvényesülése és elismerése terén, addig én nem kívánom a munkámmal támogatni a tudományos bizottság munkáját”
– írta a levélben Kende, aki nemrég a közép-kelet-európai kutatók nyugati intézetek és kiadványok általi diszkriminációjára hívta fel a figyelmet.
Fergeteges magyar siker: 0 százalék
Az MTA idén 26 rendes tagot választott meg, a nők aránya köztük értelemszerűen 0 százalék. A szintén szerdán megválasztott 35 levelező tag között 7 nő van (Deli Mária, Gócza Elen, Kiss Rita Mária, M. Tóthné Farsang Andrea, Magyari Enikő Katalin, Németh T. Enikő, Reglődi Dóra és Vértessy G Beáta) ami 20 százalékos arányt jelent. A 23 új külsős tag közül 3 nő (Grabócz Márta, Hargittai Eszter és Szendrei Ágnes Erzsébet), ez 13 százalék; a 16 újonnan megválasztott tiszteleti tag között két nő van, Karikó Katalin és Kathryn Anne Waheler, ami 12,5 százalékos női arányt jelent.
Ami a Magyar Tudományos Akadémia szerdai közgyűlés előtti felállását illeti, az intézmény weboldalán található kereshető adatbázis szerint (ebben még nincsenek benne az újonnan megválasztott tagok), a 293 rendes tag közül 19 nő (6,5 százalék), a 71 levelező tag közül 17 (24 százalék), a 198 külső tag közül 23 (12 százalék).
Cikkünk megjelenése után az MTA Kommunikációs Főosztálya az alábbi levélben reagált (a reakciót változtatás nélkül közöljük):
Tisztelt Szerkesztő!
Rövid kiegészítéssel élnénk a Kende Anna lemondásáról szóló cikkhez, kérjük megjelentetését az eredeti hír mellett:
Az Akadémiának a múltban valóban voltak mulasztásai a nők tudományos közéletbeli érvényesülésének terén. Azonban Lovász László akadémiai elnökként éppen e mulasztásokat elismerve tett lépéseket azért, hogy változtasson a helyzeten. A jelenlegi elnök Freund Tamás is maximálisan támogatja elődje kezdeményezését. E lépések eredeménye már látszott a 2019-es és a 2022-es levelező taggá választott nők számában. Idén a levelező tagságra 8 nőt és 36 férfit jelöltek. A nők közül mindenki elnyerte a tagságot, míg a férfiak közül ez 9-nek nem sikerült.
Rendes taggá az akadémiai szabályozás szerint olyan levelező tagok választhatóak, akik levelező tagságuk elnyerése óta jelentős tudományos eredményt értek el. Ez a folyamat általában 3 évnél többet vesz igénybe, így nem jellemző, hogy egy frissen megválasztott levelező tagot már a következő akadémikusválasztáson rendes taggá válasszanak. Az idei választáson 26 levelező tagot jelöltek rendes tagnak, és mindegyiküket meg is választották. Az tehát, hogy a jelöltek között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi.
Végül megjegyezzük, hogy az akadémikussá választás csak a tudományos karrier betetőzése. A férfiak és nők kutatói érvényesülése közti szakadék a PhD-fokozat megszerzése körüli életkorban alakul ki, mely egybeesik a gyermekvállalás jellemző időszakával. A fiatal kutatónők megtartását a kutatói pályán több akadémiai kezdeményezés is segíti. Kifejezetten ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a Nők a Tudományban rendezvénysorozat, a Fiatal Kutatók Akadémiája is kiemelt témaként kezeli a problémát, és részben az ő kezdeményezésükre az Akadémia úgy módosította, illetve módosítja a fiatal kutatók számra kiírt pályázatainak feltételeit, hogy azok figyelembe vegyék egyebek mellett a gyermekvállalás miatt kiesett kutatói éveket.
Üdvözlettel:
Az MTA Kommunikációs Főosztálya
Kapcsolódó cikk a Qubiten:
