Interdiszciplinaritás, mesterséges intelligencia, digitalizáció: így működik az Arcanum népzenei adatbázisa

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

33 év, 38 millió oldalnyi elektronikusan hozzáférhető anyag és napi mintegy 100 ezer felhasználó: talán a három legfontosabb mutató, amellyel az 1989 óta működő és az utóbbi években rohamtempóban fejlődő digitális adatbázist, az Arcanumot jellemezhető. És hogy mi történik akkor, amikor a cél nem pusztán sajtótermékek, térképek vagy fotók, hanem hangzó anyagok digitalizációja? Kiderül a Glossza legfrissebb adásából, amelyben a szerkesztők Bolya Mátyás zenésszel, zenetörténésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének kutatójával és Biszak Előddel, az Arcanum Adatbázis Kft. tulajdonosával beszélgettek.

Az epizód hallgatói megtudhatják, mennyire gyümölcsöző lehet egy a népzene iránt elkötelezett programozó matematikus és egy zenekutató találkozása, és hogy miként jöhet létre egy ilyen, első hallásra furcsának tűnő kooperációból a nemzetközi szakma számára is inspiráló és iránymutató digitális adatbázis (a BTK Zenetörténeti Intézetének Népzenei Gyűjteménye, valamint a Hungaricana adatbázison keresztül elérhető fényképgyűjtemény), amely a kutatók mellett a laikus közönségnek is számos érdekességgel szolgál.

A mintegy 20 ezer órányi hangfelvétel digitalizálásával kapcsolatos módszertani kérdések kapcsán szó esik a hagyományos, kétdimenziós Microsoft Excel alapú „adatbázisok” hiányosságairól is. Biszak Előd és Bolya Mátyás kiemeli továbbá, milyen fantasztikus lehetőségeket rejt a digitális bölcsészet és a mesterséges intelligencia az adatbázisépítési munka során. És hogy a hangzó anyagok mellett miért tekinthető egyedülállónak a Népzenei Gyűjtemény és az említett fényképgyűjtemény? Egyrészt azért, mert az állami szféra és a piaci szektor képviselőinek együttműködésével születtek meg, ami a kutatók szaktudása és az adatbázisépítés területén kiemelkedő tapasztalattal rendelkező cég hozzáállása miatt önmagában garancia a minőségre. A mindenki által elérhető, rendkívül jól strukturált adatrengeteg az interdiszciplinaritás felé is kinyitja a kapukat, hiszen a népzenei gyűjtemény a zenetörténészek mellett a viselkedéskutatóknak, a pszichológusoknak vagy éppen a tánckutatóknak és a pedagógusoknak is rengeteg hasznos információval szolgálhat.

A projekt lényeges eleme, hogy mindenki bekapcsolódhat a közös építkezésbe, hiszen egy kistelepülés helytörténésze vagy egy általános iskolai tanár is feltölthet információkat az egyes forrásokhoz, például az adatbázisban elérhető fotókhoz. Magasan százezer fölött jár már azon digitalizált fotók száma, amelyek helyszíneit vagy a rajtuk szereplő személyeket a felhasználók állapították meg, illetve töltötték fel.

A beszégetésből kiderül: az Arcanum létrehozása és fenntartása, bővítése már nem klasszikus értelemben vett tudományos munka, mint mondjuk egy tanulmány megírása vagy éppen egy kutatási projekt koordinálása. Sokkal inkább egy újfajta digitális publikációs kultúra születését jelzi, amelynek adataiban nem a kutató vagy egy honlap, hanem maga a felhasználó válogat, tehát az ő igényeit szolgálja ki.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn és Szilágyi Zsolt. A Glossza 18. adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram- és Facebook-oldalán.