Megérkezett a Holdra az első magyar műszer, a Puli vízszimatolója
Megérkezett az első magyar műszer a Hold felszínére, miután leszállt az égitestre az amerikai Intuitive Machines űrvállalat Athena nevű, Nova-C típusú szondája. A szonda magyar idő szerint 18:32 körül érte el az égitest felszínét a Hold déli pólusa közelében, de egyelőre nem világos, hogy milyen állapotban és térbeli helyzetben van jelenleg a felszínen – bár az jó jel, hogy napelemei áramot termelnek. Négy nappal ezelőtt a szintén amerikai Firefly Aerospace holdszondája, a Blue Ghost sikeresen landolt az égitesten.
Az Intuitive Machines a magyar Puli Space Technologies vízszimatoló műszerét (Puli Lunar Water Snooper) is magával vitte, ami ha minden jól megy, felszín alatti vízjég jelei után kutat majd a Hold legmagasabb hegye, a Mons Mouton közelében. A vízszimatoló az Athena leszállóegység által szállított kisebb szondára van felszerelve. Ez a Grace-nek elnevezett szonda (Micro Nova Hopper) ugrálva képes helyet változtatni a Holdon, így akár több kilométerre el tud távolodni az eredeti leszállóhelytől.
Az Athena az Intuitive Machines második szondája, amely a NASA kereskedelmi holdi teherszállítási programjának (CLPS) keretében sikeres landolást hajt végre a Holdon. Tavaly februárban az Odüsszeusznak elnevezett leszállóegységükkel az Egyesült Államok 51 év után tért vissza az égitest felszínére. Bár a manőver során az IM–1 küldetést teljesítő Odüsszeusz felborult és megsérült, ez nem akadályozta meg abban, hogy néhány napig képeket és adatokat küldjön vissza a felszínről – mielőtt a holdi éjszaka érkezésével végleg elhallgatott. Kérdés, hogy most hasonló sors vár-e az Athenára.
A mostani IM–2 küldetésen látszólag a landolásig minden simán ment, és az IM–1-gyel ellentétben nem kellett a leszállás előtti utolsó pillanatban átprogramozni a szonda navigációs rendszerét. A leszállásra azután került sor, hogy az Athena március 3-án pályára állt a Hold körül. A parkolópályán a mérnökök meggyőződtek a szonda működőképességéről, kalibrálták az ereszkedéshez szükséges automata navigációs rendszert, és a Firefly Aerospace Blue Ghostjához hasonlóan videókat rögzítettek a Holdról. Egy ilyenen az égitest déli pólusának környéke is kivehető:
Ezután a szonda csütörtökön, magyar idő szerint 11:33-kor leszállási pályára állt, majd a leszállóhely megközelítése előtt begyújtotta hajtóműveit, és megkezdte a végső ereszkedést, miközben kameraalapú navigációs rendszerével biztonságos leszállóhelyet keresett magának. Ha a szonda állapota erre alkalmas lesz, az Athena és az általa szállított űreszközök legalább 10 napig működnek majd, amíg a holdi éjszaka bekövetkeztével nem borul sötétbe a leszállóhely.
A Hold déli pólusánál található erőforrások feltárása a cél
A Puli Space az ugráló szondára szerelt apró, közel 400 grammos műszerét az amerikai űrügynökség (NASA) megbízásából fejlesztette ki, amely 225 ezer dolláros (kb. 83 millió forint) támogatást nyújtott a neutron detektor megépítésére. A műszer, amint Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója a Telexnek korábban elmondta, egy új technológiát alkalmaz, amivel még senki nem keresett vízjeget. Bár általában egy ilyen műszer Holdra juttatása 1,2 millió dollárba kerülne, a vízszimatoló ingyen utazhatott az égitestre.
A vízszimatoló az Intuitive Machines szerint képes lesz meghatározni a holdi regolitban található vízjég mennyiségét, valamint segít majd felderíteni a Hold örökké árnyékban lévő területeit. Az értékes tudományos adatokat magyar szakemberek dolgozzák majd fel, de egy, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Puli között köttetett úttörő megállapodás értelmében azok az ESA-hoz kerülnek majd – a jövőben a magyar cég holdi adatszolgáltatásra szeretne ráállni, és nem adták fel azt sem, hogy holdjárójukat is eljuttatják az égitestre.
Az Athena legfontosabb tudományos műszere a NASA PRIME–1 fúrós mintavevője, amely a leszállóhelyen egy méter mélyre fúr majd le, hogy ott vízjég és más illékony anyagok (például szén-dioxid vagy ammónia) után kutasson. Miután a fúró elérte a kellő mélységet, a felszínre juttatja a mélyebb rétegekből származó regolitot, ahol az MSolo tömegspektrométer megvizsgálja majd a belőle távozó gázokat. Az Athenán emellett utazik egy lézertükör is, ami lehetővé teszi majd a leszállóegység helyzetének pontos meghatározását és szerepet játszhat a jövőbeli landolások támogatásában is.
Az Intuitive Machines leszállóegységén a kis ugráló szonda mellett egy MAPP-nak (Mobility for Space Exploration) nevezett holdjáró is utazik. A Lunar Outpost amerikai vállalat által kifejlesztett űreszköz az első holdjáró, amely eljut az égitest déli pólusának közelébe, és az első magáncég által kifejlesztett guruló szonda, amely egy másik égitesten működhet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
