Vegyszerek helyett katicákkal és fürkészdarazsakkal is hatékonyan lehet védekezni a kártevő rovarok ellen
A szúró-szívó szájszervükkel növényi nedveket szívogató levél- és pajzstetvek az egyik legjelentőseb növényi kártevők. Az ellenük való védekezést jelenleg elsősorban szintetikus vegyszerekkel oldják meg világszerte. Csakhogy az ilyen növényvédelem jelentősen károsítja a környezetet és az emberi egészséget.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport a világ 52 nagyvárosában végzett részletesvizsgálat meta-analízise során arra jutott, hogy a biológiai módszerek jóval hatékonyabbak és egyszersmind környezetkímélőbbek a kémiai metódusoknál. A Science of The Total Environment folyóiratban publikált tanulmányukban azt találták, hogy a zöldebb városi területekhez képest a nagyobb kiterjedésű burkolt vagy beépített felületekkel rendelkező városrészeken a növényi nedvekkel táplálkozó kártevők száma sokkal magasabb, míg a rossz terjedési képességű, természetes ízeltlábú ellenségeik száma alacsonyabb. A kutatók azt is kimutatták, hogy az ízeltlábúak által biztosított biológiai szabályozás szintje gyengült az urbanizáció mértékének növekedésével.
A kártevők természetes ellenségei közül a kutatók a levéltetvekkel táplálkozó hétpettyes katicabogarat (Coccinella septempunctata), a parazitoid módon szaporodó, tojásait a kártevőkben neveltető fürkészdarazsakat (Ichneumonoidea), a fülbemászókat (Dermaptera), valamint a futrinka néven is ismert futóbogarak (Carabidae) rendjébe sorolt egyes fajokat emeltek ki tanulmányukban. Ezek a rovarok ugyanis a tetvek mellett például a poloskák vagy aknázómolyok ellen is hatékonyak.
A nemzetközi kutatócsoport szerint ezeket, a kártevőszabályozásban hatékony ízeltlábúakat összefüggő természetes(ebb) zöldfelületek kialakításával lehet támogatni a városokban. A változatos növényzet, a kevesebb kaszálás, valamint az avar és egyes holtfák meghagyása búvóhelyet és megfelelő környezetet biztosítja a folyamatos jelenlétüket az urbanizált területeken.
Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat közleménye szerint a magyar, német és francia kutatók a a fentiek alapján természetalapú megoldások kidolgozását és a városok mesterséges felületeinek csökkentését javasolják.
Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: