A szúró-szívó szájszervükkel növényi nedveket szívogató levél- és pajzstetvek az egyik legjelentőseb növényi kártevők. Az ellenük való védekezést jelenleg elsősorban szintetikus vegyszerekkel oldják meg világszerte. Csakhogy az ilyen növényvédelem jelentősen károsítja a környezetet és az emberi egészséget.

Az Ökológiai Kutatóközpont, a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport a világ 52 nagyvárosában végzett részletesvizsgálat meta-analízise során arra jutott, hogy a biológiai módszerek jóval hatékonyabbak és egyszersmind környezetkímélőbbek a kémiai metódusoknál. A Science of The Total Environment folyóiratban publikált tanulmányukban azt találták, hogy a zöldebb városi területekhez képest a nagyobb kiterjedésű burkolt vagy beépített felületekkel rendelkező városrészeken a növényi nedvekkel táplálkozó kártevők száma sokkal magasabb, míg a rossz terjedési képességű, természetes ízeltlábú ellenségeik száma alacsonyabb. A kutatók azt is kimutatták, hogy az ízeltlábúak által biztosított biológiai szabályozás szintje gyengült az urbanizáció mértékének növekedésével.

A kártevők természetes ellenségei közül a kutatók a levéltetvekkel táplálkozó hétpettyes katicabogarat (Coccinella septempunctata), a parazitoid módon szaporodó, tojásait a kártevőkben neveltető fürkészdarazsakat (Ichneumonoidea), a fülbemászókat (Dermaptera), valamint a futrinka néven is ismert futóbogarak (Carabidae) rendjébe sorolt egyes fajokat emeltek ki tanulmányukban. Ezek a rovarok ugyanis a tetvek mellett például a poloskák vagy aknázómolyok ellen is hatékonyak.

A nemzetközi kutatócsoport szerint ezeket, a kártevőszabályozásban hatékony ízeltlábúakat összefüggő természetes(ebb) zöldfelületek kialakításával lehet támogatni a városokban. A változatos növényzet, a kevesebb kaszálás, valamint az avar és egyes holtfák meghagyása búvóhelyet és megfelelő környezetet biztosítja a folyamatos jelenlétüket az urbanizált területeken.

Az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat közleménye szerint a magyar, német és francia kutatók a a fentiek alapján természetalapú megoldások kidolgozását és a városok mesterséges felületeinek csökkentését javasolják.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

Kaszára, magyar!

Vajna Tamás tudomány 2021. július 12.

Kombájn ide, damilos fűnyíró oda, a kaszálás a legtermészetkímélőbb emberi beavatkozás. Ahol eltérő időben, változó tarlómagasságokat hagyva kaszálnak, a természetközeli élőhelyeken végbemenő folyamatokat támogatják: növekszik a növények, a rovarfajok és a madarak száma. Az ilyen élőhelyek biodiverzitása egy nagyságrenddel biztosan meghaladja a két-három fűfajból álló pázsitokét.

Hogyan engedd vissza a természetet a városba?

Schneider Zoltán vélemény 2021. május 27.

A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.

A kerti kistavak biodiverzitása vetekedhet a természetvédelmi területekével

Vajna Tamás tudomány 2021. szeptember 11.

Itthon a legtöbben kertészeti attrakcióként alakítanak ki dísztavat, de hamar rádöbbennek, milyen gyorsan megtelik élettel, ha hagyják dolgozni a természetet. Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a lakosság aktív bevonásával kezdték el felmérni ezeket az eddig rejtett és javarészt ismeretlen ökoszisztémákat.