Hogyan engedd vissza a természetet a városba?

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egyre többször hallani a rovarhotel és méhlegelő kifejezéseket, miután az utóbbi időben több településen indultak önkormányzati és lakossági kezdeményezések a rovarok védelmére.

A média a méhlegelő fogalmát általában olyan gyepterületekre használja, amelyeket nem, vagy jelentősen kevesebbszer kaszálnak le, hagyják a lágyszárú vegetációt felnőni, vagy adott esetben virágzó növényekkel felül is vetik a gyepet. A méhlegelő méhészeti fogalma kissé eltér ettől: a szakma inkább olyan fás (például akác) és lágyszárú (például repce, napraforgó) növényzetre alkalmazza, amely jó mézelő tulajdonságokkal bír. 

A rovarhotel pedig olyan, általában fából készülő természetvédelmi eszköz, amely elsősorban a különböző hártyásszárnyúaknak (méhek, darazsak, hangyák) és korhadéklakó bogaraknak kínál megfelelő búvó- és szaporodóhelyet. A médiában keringő félrevezető információkat korrigálva a következőkben kizárólag szakmai és tudományos alapon tárgyalom ezek hasznát és létjogosultságát.

Rovarhotel a németországi SieversdorbanFotó: PATRICK PLEUL/dpa Picture-Alliance via AFP

Jó szomszédság

Már régóta egyértelmű, hogy természeti értékeink nem őrizhetők meg kizárólag a védett területek fenntartásával. A táj olyan szinten feldarabolódott és degradálódott, hogy a fajok fennmaradásához az ember által használt területeket is úgy kell kezelnünk, hogy megfelelő életteret nyújtsanak az élővilág számára. Mivel az ország jelentős részét foglalják el lakott területek, nagyon nem mindegy, hogy itt milyen életteret tartunk fenn a vadvilágnak. Szemléletes, hogy az ötven legnépesebb magyar város összterülete nagyobb, mint az ország legnagyobb megyéje, Bács-Kiskun.

Amikor beépített területekről beszélünk, általában nem gondoljuk, hogy az élővilág jól megférne a radikálisan átalakult élőhelyen. Számos fajra ez valóban igaz, de azért ellenpélda is akad. Elég csak arra gondolnunk, hogy a Parlament kupolái között rendszeresen sikerrel költöttek vörös vércsék, vagy hogy nem véletlenül érdemelte ki Túrkeve a bagolyfőváros címet.

A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása szempontjából figyelmünket érdemes az ízeltlábúak felé fordítanunk. A rovarok kiemelt szerepet töltenek be az élővilágban, mivel a növények napból nyert energiáját ők közvetítik a legnagyobb mértékben a tápláléklánc magasabb szintjei felé, nem beszélve olyan nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatásaikról, mint a termesztett növények jelentős hányadának beporzása. Mindezek tudatában kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret biztosítsunk nekik.

Hagyományos kaszálók

Városi környezetben ennek egyik megfelelő módja lehet a „méhlegelők” létrehozása. A szóhasználat nem a legszerencsésebb, mivel az ilyen kaszálatlan gyepfoltok nem csak a méhek számára fontosak, és nem is csak táplálékot biztosítanak. Többször elhangzó ellenérv, hogy ha a kirándulók éppen nem látnak virágzó növényeket a „legelőkön”, akkor azok biztos nem töltik be funkciójukat, így nincs is értelmük. De ennél sokkal többől van szó. Azzal, hogy a gyep nincs folyamatosan kaszálva, jelentősen megnő a vegetáció magassága, és ez alapvetően kedvez az ízeltlábú faunának, nem csak a méhfajoknak. 

Városi rét a budapesti Hegyalja úton

Nyilvánvaló, hogy egy 40 centiméter magas gyep szerkezetében sokkal összetettebb (ökológiában ezt hívjuk strukturális komplexitásnak), mint egy 5 centiméter magasságú. A komplexebb élőhely pedig több fajnak és több egyednek is teret enged, a területen maradó növényi biomassza pedig táplálékot és menedéket nyújt. Továbbá csökken a gépi kaszálás okozta pusztulás mértéke, így van idejük kifejlődni az egyedeknek. Tehát ezek a foltok nemcsak a méheknek, hanem egy sor más ízeltlábú fajnak is kedveznek, a több rovar pedig több táplálékot jelent a hüllőknek és madaraknak is. További hozadékként a magasabb, sűrűbb növényzet segít megfogni a városi szállóport, ezért egészségünkre is pozitív hatással lehet. Ugyan a pollenkoncentráció nőhet a levegőben, de a zárt, kevéssé bolygatott virágos gyepekben a legtöbb allergiáért felelős növényfaj nehezen tud megtelepedni.

Holtfák

A rovarhotelek a természetes élőhelyek fontos elemei, a holtfák pótlásában is segíthetnek. A holtfára számos rovarfajnak szüksége van valamilyen életszakaszban. A holtfa hiányát kis mértékben tudják enyhíteni a rovarhotelek, mivel ezekben zavartalanul végbemehet az egyedfejlődés anélkül, hogy félúton eltávolítanák a faanyagot. Egy 2016-os francia tanulmány szerint a kihelyezett rovarhoteleket és mesterséges fészkelőtálcákat két év alatt 54 méhfaj látogatta. A francia kutatók megállapították, hogy a nektárt adó növények elérhetősége mellett ezek az eszközök is fontos szerepet játszhatnak a különböző vadméhfajok megőrzésében urbánus környezetekben.

Holtfás francia rovarhotelFotó: ARNAUD CHOCHON/Hans Lucas via AFP

Világszerte egyre fontosabb cél a biodiverzitás városi megőrzése. Barcelonában például elindult egy, a város zöld területeit természetesebb módon fenntartó program, amire ráerősített a COVID-19-járvány is – ugyanis egy időre bezárták a közparkokat, ezért elmaradtak a szokásos parkfenntartási munkálatok, és a látogatók nyomása is megszűnt. A városi lepkefaunát vizsgáló friss tanulmány kimutatta, hogy a lezárások idején 28 százalékkal több lepkefajt és 74 százalékkal több egyedet találtak, mint az azt megelőző években. A város visszavadításának jegyében ezért további 120 méhkaptárat és rovarhotelt, valamint 200 madárodút telepítettek.

Látszathanyagság

Sokan azt gondolják, hogy az ilyen jellegű zöldítő akciókkal az önkormányzatok csak kibújnak a parkfenntartási munkálatok alól, pedig nem erről van szó. Nemcsak a városi zöldfelületek fenntartásában, hanem az emberi gondolkodásban is paradigmaváltásra van szükség. A rövidre nyílt zöldellő gyepek látványa ugyanis, amellett, hogy státuszszimbólum a kertvárosi kultúrában, valószínűleg evolúciós örökségünk is. A belátható, általunk teljesen kontrollált nyílt környezet sokkal biztonságosabbnak tűnik, mint egy dús növényzettel borított, ahol bárhol megbújhatnak a ránk leselkedő veszélyek. De manapság ezek a veszélyek már aligha fenyegetnek minket. Próbáljuk meg tehát beengedni a gondolataink közé, hogy egy vadvirágos rét is lehet ugyanolyan szép, vagy még szebb is, mint egy frissen nyírt pázsit. Ráadásul nemcsak teret biztosítunk az élővilágnak, de munkát és pénzt is spórolunk.

Tehát minden kert és balkonláda-tulajdonost csak biztatni tudok, hogy segítse a rovarvilágot saját otthona körül. Elég a kertben pár négyzetméternyi nyíratlan gyepfolt vagy egy őshonos vadvirágokkal beültetett nagyobb cserép.

A szerző biológus, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány munkatársa.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: