Magyarországon az egyik legalacsonyabb a mesterséges intelligenciát alkalmazó vállalkozások aránya az EU-ban

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A mesterséges intelligencia nemcsak a kutatók játékszere, hanem a fejlett gazdaságok egyik alapja is – legalábbis ez az Európai Unió célkitűzése. Ennek megfelelően az elmúlt években Magyarországon is elindult ezen az úton: 2018-ban megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció nevű szakmai fórum, majd 2020 májusában közzétették Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját, amelynek végrehajtása egy tavaly nyári jelentés szerint „nagy lendülettel zajlik”.

Ezek az eredmények az Eurostat 2021-es felmérésében még biztosan nem jelennek meg, ugyanis Magyarország a sereghajtók között van a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások listáján. A kutatás szerint Magyarországon (Bulgáriával, Ciprussal, Észtországgal és Lengyelországgal együtt) a vállalkozások 3 százaléka hasznosítja az AI-t, aminél csak egy ország áll rosszabbul, az 1 százalékot elért Románia.

Az EU-s átlag 8 százalék, míg a legnagyobb arányban Dánia (24%), Portugália (17%), Finnország (16%), valamint Luxemburg és Hollandia (13-13%) büszkélkedhet AI-t használó vállalkozásokkal.

Forrás: Eurostat

Az Eurostat azokat a vállalkozásokat tekintette mesterséges intelligenciát használónak, amelyek a következő hét technológiából legalább egyet igénybe vettek:

  • írott nyelvet elemző technológiák (szövegbányászat);
  • a beszélt nyelvet gépek számára olvasható formátumba alakító technológiák (beszédfelismerés);
  • írott vagy beszélt nyelvet generáló technológiák (természetesnyelv-generálás);
  • tárgyakat vagy személyeket kép alapján azonosító technológiák (képfelismerés, képfeldolgozás);
  • adatelemzésre használt gépi tanulás (pl. mélytanulás);
  • különböző munkafolyamatokat automatizáló vagy a döntéshozatalt segítő technológiák (AI-alapú szoftveres, robotizált folyamatautomatizálás);
  • illetve olyan technológiák, amelyek lehetővé teszik a gépek fizikai mozgását, miközben megfigyelik környezetüket és autonóm döntéseket hoznak.

Az Eurostat emellett közzétette az IoT-t (dolgok internete) használó vállalkozások tagállamok közötti rangsorát is, amelyen már jobb helyen áll Magyarország. Itt úgy vizsgálták a vállalkozásokat, hogy használnak-e az internet keresztül összekapcsolt, monitorozható vagy irányítható eszközökből álló rendszereket – ide tartozhatnak az okosriasztók és más okos biztonsági rendszerek, vagy mondjuk a munkaeszközök (gépek, járművek) karbantartási igényét mérő szenzorok.

Ebben a rangsorban (a legrosszabbtól kezdve) Romániát, Bulgáriát, Észtországot, Lengyelországot, Dániát és Hollandiát is előzzük, és az IoT-t használó vállalkozások 22 százalékával egy szinten vagyunk Görögországgal, Franciaországgal és Luxemburggal. Az EU-s átlagtól (29%) így is elmarad Magyarországtól, a listát vezető Ausztriától (51%), Szlovéniától (49%), Svédországtól és Finnországtól (40-40%) pláne.

Forrás: Eurostat