Az éjszakai kelés és gondoskodás egyértelműen anyai feladat, de a csecsemők több mint 10 százalékát rendszeresen az édesapjuk fürdeti. A kisbabák 63 százaléka szokott cumit kapni, és 54 százalékukat azonnal felveszik, amikor sír; a családi kapcsolatok a nukleáris családon túl a nagyszülőkkel is meglehetősen szorosak Magyarországon, derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének június elején kiadott kutatási jelentéséből.

A Csecsemőkor Magyarországon jelentés célja, hogy szüleik válaszain keresztül képet adjon a néhány hónapos gyerekek életéről, illetve születésük körülményeiről. A 2018-19-ben a vizsgálatba bevont várandós kismamákkal végzett második adatfelvételkor a gyermekek már félévesek voltak.

Mibe kerül ez a gyerek?

A szülés körülményeit illetően fontos adat, hogy a vizsgálatban részt vevő családokban született gyermekek 97,6 százaléka állami kórházban született. Mindezt a 2021-ben bevezetett törvényi reformok alapjaiban változtathatják meg, de a hálapénz intézményének megszüntetésével és annak a szülészeti ellátást érintő következményeivel a Kohorsz ‘18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat még nem foglalkozik.

Egy kisbaba érkezése átlagosan 108 ezer forintba kerül, az anyagi ráfordítások tekintetében azonban óriási a szórás. Vannak, akik a szülésre magánellátás keretében egyáltalán nem költenek: ők teljes mértékben a társadalombiztosítás (TB) által finanszírozott ellátásokra (várandósgondozásra, orvosi ellátásokra, vizsgálatokra és szüléslevezetésre) támaszkodnak. Az általuk fizetett kb. 43 500 forint a válaszok alapján javarészt kiegészítő, ajánlott vizsgálatokra, vitaminokra és gyógyszerekre ment el.

Ha egy nő magánkórházban hozza világra gyermekét, az átlagosan 534 ezer forintba kerül, szemben az állami kórházban történő szülés százezer forint alatti árával. Mégis, a magyarországi szülészetre, a már említett 2021-es reformok bevezetése előtt, mindenképpen a kettős finanszírozás volt jellemző. A nők részben magánellátásban, részben az állami ellátásban vettek igénybe szolgáltatásokat, így jött ki a várandósgondozás átlagköltsége a válaszadó 6844 nő körében 126 ezer forintra.

Érdekes megállapítás, hogy a szüléssel összefüggésben, a szülés helyétől függetlenül jelentős költségtényező, ha a szülésnél a választott szülészorvos van jelen. A kutatási jelentés nem tér ki arra, hogy más választott szakemberek jelenléte milyen költségeket jelenthetett, de a megkérdezettek közel 57 százaléka mondta, hogy az apa ott volt a szülésnél, és az anyák több mint fele a választott orvosával hozta világra gyermekét. Ezzel szemben választott szülésznő csupán az szülések 23 százalékánál volt jelen, dúla pedig mindössze fél százalékukat segítette a vajúdás és a szülés során.

A vizsgálatba bevont csecsemők átlagosan 51,5 centiméteres testhosszal és 3270 grammos testtömeggel születtek, a koraszülöttek aránya pedig kevesebb mint 8 százalék volt a vizsgálati mintában. A koraszülés esélyét növelte az ikerterhesség; az ikrek több mint fele hamarabb érkezett a kiírt időpontnál.

A házasságban fogant magzatok szinte kivétel nélkül házasságban cseperednek féléves korukban

A szülési körülmények és a várandósság időszakára vonatkozó kérdések mellett a jelentés a féléves gyermekek családi környezetével is részletesen foglalkozik. A fogantatáskor házas párok majdnem 99 százaléka a gyermek féléves korában is házasságban él. Ugyanilyen magas az aránya azoknak a csecsemőknek, akiknek legalább egy nagyszülője él. A babák 41,4 százaléka naponta találkozik valamelyik nagyszülővel, 13 százalékuk pedig egy háztartásban is lakik valamelyikkel.

Az elsőgyermekes párok körében gyakoribb, hogy a szülők együtt látják el a gyermekgondozással kapcsolatos feladatokat. Jellemzően a ringatást és a sétát végzik felváltva, az éjszakai megnyugtatás és az etetés viszont rendszerint az anyára hárul. Előbbi közel 70 százalékban anyai feladat, míg az apák általában a fürdetést vállalják: a megkérdezettek 11,5 százaléka mondta, hogy ezt rendszeresen vagy mindig az apák végzik a háztartásban.

A kutatásba bevont csecsemők családjainak 15 százaléka már részesült a családi otthonteremtési kedvezményben (CSOK), további 35 százalék pedig tervezi a kedvezmény igénybe vételét a jövőben.

Az anyák alapvetően elégedettek és ritkábban depressziósak, mint a várandósságuk alatt

Egy-egy megkérdezett édesanya jellemzően 3-4 közeli baráttal rendelkezik, de csaknem egyharmaduk 5 vagy több barátról számolt be. Alapvetően elégedettek az életükkel, jó érzéseik vannak az anyaságukkal kapcsolatban. Mindössze 4 százalékuk egyedülálló, többségük pedig napi kapcsolatot tart az édesanyjával.

A friss szülők 9,6 százaléka számolt be erős szorongásról, és az anyák majdnem fele jelezte a felmérésben, hogy tapasztalt valamilyen a szülést követő egészségügyi problémát. Az alvásmennyiségük kevés: egy átlagos édesanya 6-7 órát alszik, és az alvást éjszakánként 2-3 alkalommal szakítja meg.

Az anyák kevesebb mint 4 százaléka vállalt munkát, de ezt az életkor is befolyásolta: a negyven éves vagy annál idősebb anyák 6,8 százaléka dolgozik. Azok a szülők, akik még nem dolgoznak, csak részben folytatnák karrierjüket korábbi munkahelyükön, 47 százalékuk új munkahelyen tervez elhelyezkedni azután, hogy gyermekük közösségbe kerül.

A csecsemők majdnem kétszer annyit alszanak, mint az édesanyjuk

A kutatásba bevont csecsemők átlagosan 12,5 órát alszanak, ami az anyák alvásmennyiségéhez képest soknak tűnik, ugyanakkor a gyermekek egyharmadának alvásmennyisége elmarad az ajánlott 12 órától. Féléves korukban még 44,7 százalékuk nem alussza át az éjszakákat, ilyenkor jellemzően az édesanyjuk kel fel hozzájuk.

A gyerekek több mint felét azonnal felveszik, amikor sír, de az anyák inkább pozitív érzelmi állapotokat figyelnek meg gyermekeiken az első fél évben. A csecsemők több mint 94 százaléka jutott anyatejhez féléves koráig, igaz, az ajánlottal ellentétben jellemzően nem kizárólag anyatejjel táplálják őket. A szoptatás a csecsemők háromnegyedénél igény szerint történik, és 63 százalékuk használ cumit is.

A cikkben közölt számadatok és ábrák forrása a Csecsemőkor Magyarországon - Jelentés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat 2. hullámáról kiadvány, amelyet Veroszta Zsuzsanna és munkatársai készítettek. A teljes kutatási jelentés a KSH Népességtudományi Intézetének weboldalán érhető el.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: