A társadalom összetétele miatt csak a termékenység 20 százalékos növelésével lehetne megállítani a népesség csökkenését, de hiába a családpolitika, ha a gyerekek jelentős része nem tervezetten érkezik.
A római katolikus egyház központi szerveként működő Szentszék is az ENSZ tagja, és bár aláírta A gyermek jogairól szóló egyezményt, már öt éve adós az aktuális jelentéstétellel a Gyermekjogi Bizottság felé. A jelentést és az állásfoglalást az egyházi gyerekbántalmazási ügyek miatt nagy várakozás övezi – a TK Podcast új adásában a késlekedés okairól is szó esik.
A családpolitika kimerül az anyagi támogatásokban, míg a szülő nők mentális egészségének megőrzését segítő szociális védőháló hiányzik Magyarországon. A túlterhelt védőnők hatásköre korlátozott, a fizetős szoptatási vagy pszichés tanácsadást nem mindenki engedheti meg magának, így az újdonsült anyák gyakran kénytelenek maguktól, online tájékozódni.
Az átlagos magyar újszülött 3270 grammos és 51,5 centis. Az anyák keveset alszanak, az apák inkább fürdetnek; féléves korukig a csecsemők több mint 94 százaléka jut anyatejhez, és 63 százalékuk cumizik, derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet nagy csecsemőjelentéséből.
Több mint háromszáz transznemű gyerek közül mindössze nyolcan tértek vissza eredeti nemükhöz a Princeton Egyetem legfrissebb kutatási eredményei szerint. Ezek alapján érvénytelennek tűnik az a sokat hangoztatott állítás, hogy a transznemű gyerekek néhány éven belül „meggondolják magukat”.
Az amerikai gyógyszerfelügyelet az óvodás gyerekeknek szóló oltás engedélyeztetését fontolgatja, ezzel nagy terhet vennének le a szülők válláról. Várhatóan még ebben a hónapban eldől, hogy megkaphatják-e a vakcinát, ha igen, a gyerekek Pfizert kaphatnak majd.
Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.
Ausztrál kutatók a szülő-gyerek interakciókat elemezve támogatták a közös kommunikációt, kiderült hogy az ilyen segítséget kapókat később kisebb arányban diagnosztizáltak autistának, mint azokat, akik csak a rutinellátásban részesültek.
Egy friss kutatás szerint 16 százalékkal emelkedett a rövidlátó gyerekek száma a covidos lezárások előttiekhez képest. A romlást az okozta, hogy a gyerekek alig jutottak ki a szabadba, cserébe viszont az addig iskolában töltött időt is a gép előtt töltötték.
A magyar szülők több mint fele állítja, hogy gyerekének mentális egészségén nyomot hagyott a járvány, ami leginkább az alacsony jövedelmű és az egyszülős családokban élő gyerekeket sújtotta, derül ki az UNICEF Magyarország májusi reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit kedden mutatták be.
Hatékony tesztek híján a statisztikákban sokkal nehezebb kimutatni a gyerekek koronavírus-fertőzését, mivel rosszabb esetben is csak enyhe tünetek jelentkeznek náluk. Pedig jó eséllyel ugyanúgy fertőznek, ahogy a felnőttek.
A WHO által előírt 2,7 helyett évente csak 1,2 százalékkal csökken a 2500 gramm alatti újszülöttek aránya, és ez nagy baj: a születési súly az egyik legfontosabb mutatója a később kialakuló betegségeknek.
Az Oxfordi Egyetem kutatói több mint 17 ezer fiatal tapasztalataira támaszkodva állítják, hogy pszichésen semmit sem számít, hány órát töltenek a kamaszok tévézéssel, telefonozással, videojátékozással és internetezéssel.
Nem lenne meglepő, ha hivatalos bejelentés követné a malacos bélyeg kiadását, hiszen a kínai kormányzat 2015-ben is egy állatos bélyeggel készítette elő az egykepolitika eltörlését. De lehet-e parancsra szülni?
Nem könnyű boldog netezőt nevelni gyermekünkből, mikor mi magunk sem vagyunk azok, és ő valószínűleg jobban is érti az egészet. Az biztos, hogy sokat kell beszélgetni, egyszerre kell határozottnak és partnernek lenni, lekötni a gyerek idejét és jó példát mutatni.