Több mint háromszáz transznemű gyerek közül mindössze nyolcan tértek vissza eredeti nemükhöz a Princeton Egyetem legfrissebb kutatási eredményei szerint. Ezek alapján érvénytelennek tűnik az a sokat hangoztatott állítás, hogy a transznemű gyerekek néhány éven belül „meggondolják magukat”.
Az amerikai gyógyszerfelügyelet az óvodás gyerekeknek szóló oltás engedélyeztetését fontolgatja, ezzel nagy terhet vennének le a szülők válláról. Várhatóan még ebben a hónapban eldől, hogy megkaphatják-e a vakcinát, ha igen, a gyerekek Pfizert kaphatnak majd.
Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.
Ausztrál kutatók a szülő-gyerek interakciókat elemezve támogatták a közös kommunikációt, kiderült hogy az ilyen segítséget kapókat később kisebb arányban diagnosztizáltak autistának, mint azokat, akik csak a rutinellátásban részesültek.
Egy friss kutatás szerint 16 százalékkal emelkedett a rövidlátó gyerekek száma a covidos lezárások előttiekhez képest. A romlást az okozta, hogy a gyerekek alig jutottak ki a szabadba, cserébe viszont az addig iskolában töltött időt is a gép előtt töltötték.
A magyar szülők több mint fele állítja, hogy gyerekének mentális egészségén nyomot hagyott a járvány, ami leginkább az alacsony jövedelmű és az egyszülős családokban élő gyerekeket sújtotta, derül ki az UNICEF Magyarország májusi reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit kedden mutatták be.
Hatékony tesztek híján a statisztikákban sokkal nehezebb kimutatni a gyerekek koronavírus-fertőzését, mivel rosszabb esetben is csak enyhe tünetek jelentkeznek náluk. Pedig jó eséllyel ugyanúgy fertőznek, ahogy a felnőttek.
A WHO által előírt 2,7 helyett évente csak 1,2 százalékkal csökken a 2500 gramm alatti újszülöttek aránya, és ez nagy baj: a születési súly az egyik legfontosabb mutatója a később kialakuló betegségeknek.
Az Oxfordi Egyetem kutatói több mint 17 ezer fiatal tapasztalataira támaszkodva állítják, hogy pszichésen semmit sem számít, hány órát töltenek a kamaszok tévézéssel, telefonozással, videojátékozással és internetezéssel.
Nem lenne meglepő, ha hivatalos bejelentés követné a malacos bélyeg kiadását, hiszen a kínai kormányzat 2015-ben is egy állatos bélyeggel készítette elő az egykepolitika eltörlését. De lehet-e parancsra szülni?
Nem könnyű boldog netezőt nevelni gyermekünkből, mikor mi magunk sem vagyunk azok, és ő valószínűleg jobban is érti az egészet. Az biztos, hogy sokat kell beszélgetni, egyszerre kell határozottnak és partnernek lenni, lekötni a gyerek idejét és jó példát mutatni.