Picasso kedvenc színpigmentje, a poroszkék lehet a megoldás az okoseszközökben felhalmozott nemesfémek újrahasznosítására
A poroszkék szín jelenthet megoldást az elektronikai hulladékként felhalmozódó eszközökben található nemesfémek kinyerésére, írja az Ars Technica. A pigment szerkezetének köszönhetően könnyen köt az arany- és más nemesfém-molekulákhoz, amikre a chip- és félvezetőgyártásban égető szükség van.
A Nagoya Egyetem kutatója, Shinta Watanabe, és munkatársai a Scientific Reportsban tettek közzé azt a kutatási eredményt, amelyben a poroszkék színpigmentre még a korábban alkalmazott abszorbenseknél is hatékonyabb anyagra hivatkoznak. Vagyis jobb hatásfokkal tudták visszanyerni a hulladékokból az értékes nemesfémeket, mint más eljárásokkal. A szerzők szerint ez elektronikai hulladékok esetében tonnánként 300-400 gramm fémet jelent, ami akár százszorosa is lehet az ércbeli koncentrációnak.
Az első modern szintetikus pigment
A poroszkék színpigment különlegessége, hogy ez volt az első modern, mesterségesen előállított pigment. Hasonlót (az egyiptomi kék pigmentet) alkalmaztak már az ókorban is, de a Római Birodalom bukásával az előállításra vonatkozó tudás is elveszett.
A ma is ismert poroszkék színpigment Johann Jacob Diesbach nevéhez köthető, aki az 1700-as évek elején véletlenül szintetizálta, miközben vörös pigmentet próbált előállítani. Az eredményt a vérrel szennyezett káliumnak köszönhette: így született meg a berlini kék vagy ismertebb nevén, poroszkék pigment. A ferrocianid típusú vegyületből létrejött színt ezt követően számos művész használta, köztük Van Gogh és Picasso számos festményén, kék korszaka során.
De nem csak a festészetben használják fel a véletlenül előállított pigmentet. Nehézfémmérgezések esetén is alkalmazható, mivel szerkezete könnyen felfogja a káros atomokat, amik így nem képesek lerakódni a szervezetben. Ezt a tulajdonságát a fukushimai erőműkatasztrófa utáni kármentesítésben is felhasználták a talajszennyeződés mérséklésére.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: