Bányák helyett az e-hulladékból kell kinyerni az új elektronikai eszközök alapanyagait

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A brit királyi kémiai társaság, a Royal Society of Chemistry (RSC) kampányt indított, hogy az olyan nemes- és ritkaföldfémeket, amelyeket az elektronikai ipar a gyártáshoz felhasznál, a hagyományos bányászat helyett a szemétre vetett eszközökből nyerjék ki – számolt be az akcióról a BBC.

Az RSC azokra az iparági statisztikákra hivatkozott, amelyek szerint csak 2021-ben 57 millió tonna elektronikai szemetet halmozott fel az emberiség világszerte – a Föld teljes lakosságára vetítve ez fejenként több mint 7 kilogramm. Ráadásul a mennyiség évente 2 millió tonnával növekszik úgy, hogy a szeméttelepekre kerülő e-hulladéknak csupán az ötödét gyűjtik vissza valamifajta hasznosítási céllal.

Az ENSZ égisze alatt működő Globális E-hulladék Statisztikai Partnerség (GESP) nevű szervezet előrejelzése szerint 2030-ra az e-szemét éves mennyisége elérheti a 74 millió tonnát. A gyorsuló növekedést az elektronikai eszközök rövidebb életciklusa és korlátozott javítási lehetőségei tovább fokozzák. 

Elektronikai hulladékká vált háztartási gépekFotó: MILENA BONIEK/PhotoAlto via AFP

Változó fogyasztói szokások

A brit királyi kémiai társaság nemrégiben 10 ország 10 ezer lakójának megkérdezésével online közvéleménykutatást végzett. Ebből kiderült, hogy a megkérdezettek 60 százaléka biztosan olyan technológiai márkát preferálna, amely garantáltan fenntartható módon állítja elő termékeit. A válaszadók túlnyomó többsége egyértelműen a hosszabb életidejű, tartósabb eszközöket választaná, ha tehetné, miközben 68 százalékuk nehézkesnek, 71 százalékuk pedig túl drágának találja a jelenlegi javítási, szervizelési lehetőségeket.

A válaszadók 57 százaléka arról számolt be, hogy aggódik az otthonában található, használaton kívüli műszaki eszközök környezeti hatása miatt, de vagy nem tudja, hogy mit kezdjen velük, vagy nincs meggyőződve arról, hogy a környezetében jelenleg rendelkezésre álló eljárások hatékonyan kezelik-e az e-hulladékot. A megkérdezettek közel háromnegyede (73 százalék) úgy véli, hogy sürgős kormányzati intézkedésekre lenne szükség, mielőtt az e-szemét-helyzet tovább romlik.

Az RSC kampányindító felhívása szerint a környezet megóvása mellett azért is fontos lenne az újrahasznosítás, mert a világban zajló konfliktusok miatt akadozik az utánpótlás. Miután Oroszország február 24-én lerohanta Ukrajnát, drasztikusan megemelkedett a nyersanyagok ára, a nikkel vagy a lítium például 500 százalékkal drágább most, mint egy évvel ezelőtt.

Újrahasznosíthatási célból végzett szétszerelés a kínai Vuhan egyik ipari parkjábanFotó: STR/China Xtra via AFP

Körforgásos szemétbányák

A hűtőszekrények, tűzhelyek, mikrohullámú sütők, televíziókészülékek és egyéb háztartási berendezések, szórakoztató elektronikai és számítástechnikai eszközök, valamint telefonok nem csak a jellemzően ázsiai és afrikai szeméttelepeken halmozódnak fel, hanem az otthonokban is. Az RSC három évvel ezelőtti felmérése szerint csak az Egyesült Királyságban több mint 40 millió már nem használt kütyü lehet raktáron. Ezekben olyan, már most is hatékonyan újrahasznosítható anyagok találhatók, amelyekből a bányák már igencsak véges ismert készletekkel rendelkeznek. A használaton kívüli mobilokból kinyerhető arzén, gallium, tantál vagy ezüst mennyisége bőven elegendő lehetne az új eszközök gyártására.

A GESP becslései szerint a vassal, rézzel és arannyal együtt az ilyen, szemétre dobott anyagoknak az ára globálisan eléri az évi 57 milliárd amerikai dollárt.

Elektronikai eszközökből kiszerelt vörösrézhulladék BangkokbanFotó: PATIPAT JANTHONG/Bangkok Post via AFP

Tom Welton, a brit királyi kémiai társaság elnöke szerint az e-szemét által jelentett környezeti problémát és az ellátási lánc megszakadását is orvosolhatja egy olyan körforgásos gazdaság kialakítása, amely a technológiai eszközökben használt ásványi anyagokat hasznosítja és használja fel újra. 

„Nemcsak arra van szükség, hogy a kormányok átdolgozzák az újrahasznosítási infrastruktúrát, a technológiai vállalatok pedig fenntarthatóbb gyártási gyakorlatokba fektessenek be, hanem arra is, hogy a köz- és a magánszféra nagyobb mértékben fektessen be a kutatásba, hogy a kutatók továbbfejlesszék a kritikus nyersanyagok újrahasznosítási módszereit. Mindenkit arra buzdítunk, hogy legyen tudatosabb a technológia használatában és az újrafelhasználásában. Mielőtt lecseréli vagy kidobja valamelyik eszközét, kérdezze meg magától, hogy valóban szükség van-e a cserére. Nem lehetne-e megjavítani vagy felújítani, eladni vagy elajándékozni?”

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: