Kaktuszt láttál? Jelentsd fel!
Az országban hatvannál is több élőhelyen fordulnak elő vadon élő kaktuszok, és ez nem jó hír: a dísznövények a lakásba vagy a kertbe valók, a természetben ugyanis kiszoríthatják az őshonos és gyakran védett fajokat. A Kiskunsági Nemzeti Park (KNPI) tájékoztatása szerint az eddig regisztrált, hatvannál is több ismert előfordulás fele a Duna–Tisza közén található, ezért a KNPI-nek kiemelt szerep jut az invazív fajok visszaszorításában.
A legnagyobb gondot a heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa), a kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaecantha) és a kötélkaktusz (Cylindropuntia imbricata) okozza, de más fajokkal is találkozhatunk a természetben. Ez több szempontból is kellemetlen: a kaktuszok megakadályozhatják az adott terület mezőgazdasági vagy rekreációs célú használatát is, nem is beszélve a természetvédelmi károkról.
A KNPI szerint a kaktuszok gyakran kertből vagy temetőből kivadulva jutnak ki a környező gyepekre, de magról is elterjedhetnek. Az is előfordul, hogy valaki szándékosan ülteti ki a dísznövényeit, mint ahogy ez történhetett valamikor a Pilisben is, ahonnan a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai több hatalmas zsáknyi kaktuszt távolítottak el 2020-ban.
Citizen science
A pilisi kaktuszültetvényben a legtöbb ismert esethez hasonlóan a fügekaktuszok (más néven medvetalpak) okozták a legnagyobb problémát, ezek minden letört szárdarabja gyökeret eresztett. Az ültetvény a hegy déli lankáin terjedésnek is indult, a kaktuszok pedig elkezdték kiszorítani a sziklagyep értékes őshonos növényfajait. A KNPI közleménye szerint az ehhez hasonló kaktuszokat nemhogy kiültetni nem szabad, de még a zöldhulladékban sincs helyük, a park igazgatósága pedig azt javasolja, hogy még otthon, a kertben is kerüljük az özönnövények ültetését, bármilyen csinosak legyenek is, helyette a WWF 2018-as kiadványát, a Mi nyílik a kertemben? című kiskönyvet javasolják iránymutatónak.
Ha már megtörtént a baj, és az ember kaktusszal találkozik a természetben, van megoldás: a citizen science legjobb hagyományainak megfelelően jelezni lehet az észlelést az invázióbiológiával foglalkozó ökológusoknak, akik gondoskodnak a növények eltávolításáról. Az észlelés rögzítéséhez érdemes megadni a kaktuszok kooridnátáit, és az sem árt, ha fotó is készül a kaktuszról.
Kelemen András biológus, a kaktuszprojekt gazdája egy januári Facebook-posztjában közölte, hogy az akkor ismert 15 megtelepedés közül legalább négy esetben tapasztalható a kaktuszok terjedése, a további kaktusz-spottingok után pedig valószínű, hogy több hasonló helyszínt is találnak. A fügekaktuszok különösen szívósak, egy másik posztban a biológus arról számol be, hogy a KNPI munkatársai 2020-ban és 2021-ben is megpróbáltak megszabadulni az Opuntia humifusa egy néhány négyzetméteres telepétől, ennek ellenére az állomány sajnos él és virul – ez is mutatja, hogy mennyire komolyan kell venni a kaktuszinváziók megelőzését.
Ha valaki nemkívánatos kaktuszt észlel, a Kaktuszok a természetben nevű Facebook-csoportban tehet róla bejelentést, felkeresheti az illetékes nemzeti park igazgatóságát, illetve írhat egyenesen a projekt gazdájának, Kelemen András biológusnak is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
