Szúnyogot láttál? Jelentsd!

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A klímaváltozás egyik megkérdőjelezhetetlen jele az inváziós állat- és növényfajok megjelenése és megtelepedése. Ahogy a Qubiten is megírtuk, az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő csípőszúnyogfajok kárpát-medencei terjedésének felmérésére 2019-ben indított Szúnyogmonitor címen programot az Ökológiai Kutatóközpont

A lakossági tudomány (citizen science) égisze alatt a kutatók idén is arra kéri a magyarokat, hogy fokozottan figyeljék az inváziós csípőszúnyogokat, és ha ilyen fajt találnak, jelezzék és küldjék el nekik.

„A három vizsgált faj – az ázsiai tigrisszúnyog ( Aedes albopictus), az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus) és a koreai szúnyog  (Aedes koreicus) – opportunista, vagyis aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, a kétéltűeket, a hüllőket és a madarakat. Ezáltal állatról emberre terjeszthetnek olyan kórokozókat, amelyeket a hazai csípőszúnyogfajaink nem hordoznak” – olvasható az idei felhívásban.

Az Aedes albopictus, vagyis az ázsiai tigrisszúnyog azonosító jegyeiFotó: Ökológiai Kutatóközpont

2021-ben a kutatók 1160 szúnyogot kaptak, melyek közül 407 ázsiai tigrisszúnyognak, 86 ázsiai bozótszúnyognak, 54 pedig koreai szúnyognak bizonyult. Az ázsiai tigrisszúnyogot legtöbbször Budapestről és környékéről jelentették, de szórványosan a Dunántúlon is jelen volt.  A legtöbb ázsiai bozótszúnyogot szintén Budapestről és környékéről jelezték, de elszórtan Nyugat-Magyarországon és az északi országrészben is találtak ilyen fajt. Koreai szúnyogot Budapestről és a várostól északkeleti irányban található településekről kapták a kutatók, valamint elszórtan a nyugati országrészből jelentették őket.

A Szúnyogmonitor programban begyűjtött lakossági példányokFotó: Ökológiai Kutatóközpont

A megfigyelések jelentéséről itt olvasható bővebb leírás.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: