Először sikerült egereket klónozni fagyasztva szárított szomatikus sejtekből
A klónozásnak a veszélyeztetett és kihalófélben lévő fajok megmentésében is nélkülözhetetlen szerepe van. Az első klónozott bárány, Dolly óta nemcsak etikai, hanem tudományos szempontok mentén is sokat fejlődött a klónozás technológiája, ennek köszönhetően pedig először sikerült fagyasztva szárított szomatikus sejtekből (tehát nem ivarsejtekből) egereket klónozni.
A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerint Sayaka Wakayama vezetésével a japán Jamanasi Egyetem kutatói egy új, a korábbiaknál hatékonyabb és kevésbé veszélyes klónozási eljárást fejlesztettek ki. Az ivarsejtek levétele ugyanis több szempontból kockázatos a még élő állatok esetén, ezzel szemben a szomatikus sejtek könnyebben hozzáférhetők.
A fagyasztva szárítás (vagy liofilizálás) folyamata ugyan sejthalálhoz vezetett a kutatások során, a kutatóknak mégis sikerült visszanyerniük a levett szomatikus sejtek sejtmagját. Ezzel az örökítőanyag felhasználhatóvá vált. A szükséges genetikai információk birtokában létre tudtak hozni olyan embriókat, amelyek az eredeti sejtek klónjai voltak. Ezeket az embriókat nőstény egerekbe ültették be, amelyek később megszülték a kis klónozott egérbébiket.
Az IFL Science cikke ugyanakkor beszámol arról is, hogy a fagyasztva szárított sejtek klónozása csak első ránézésre tűnik csodafegyvernek a klónozási technológiák fejlesztésében. Az eljárás magában hordozza a DNS-állomány károsodásának lehetőségét, ami nemcsak a klónozás eredményességét befolyásolja, hanem genetikai rendellenességeket is okozhat a klónozott embriókban a fejlődés során.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: