Videóajánló: Emberi hangon szólal meg a rejtélyes Rök, a világ leghíresebb rúnaköve

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Kik?

A Rököt, a világ leghosszabb rúnaírást tartalmazó rúnakövét a kutatók feltételezései szerint egy Varinn nevű, a mai Svédország területén élő viking törzsfőnök emeltethette elhunyt fia, Vamoth emlékére valamikor 800 környékén. A több mint 5 tonnás, 2,4 méter magas követ a 12. században építhették be a Rök nevű település templomának falába, és a 19. században bukkantak rá. Ez azon kevés dolgok egyike, amiről a rúnakő kutatói képesek voltak megegyezni, bár Varinnról vagy Uarinnról semmilyen adat nem maradt fenn, ahogy arról sem lehet sokat tudni, hogy a fia milyen körülmények között veszítette életét, illetve hogy ki lehetett egyáltalán. Könnyen lehet, hogy ez a homály szándékos: Bo Gräslund, az Uppsalai Egyetem régésze szerint nem is biztos, hogy a feliratot emberi szemeknek szánták, így azt, hogy kiről vagy miről mesélnek a rúnák, egyedül az istenek tudhatják.

A RökFotó: Wikimedia Commons

A Rök titkait a tizenkilencedik század közepe óta sokan próbálták megfejteni; az egyik legutóbbi ilyen kísérlet Henrik Williams rúnakutató, Bo Gräslund régész, Per Holmberg nyelvész és Olof Sundqvist vallástörténész nevéhez köthető. A videóban Williams beszélgetőpartnere Jackson Crawford amerikai skandinavista, aki azt ígéri, hogy különösebb bullshit nélkül képes elmagyarázni az ógermán és viking ügyeket az érdeklődőknek – amit egyébként el is lehet tőle várni, hiszen ő fordította modern angolra az Eddát, a Völsunga sagát és a Hávamált. 

Mit?

Bár magát az írást, ha csak részlegesen is, de sikerült dekódolni, azt, hogy mit mond maga a rúnakő, ugye csak az istenek tudhatják, de Williamsnek vannak róla elképzelései. A korábbi elméletek szerint a kő Nagy Theoderiknek is emléket állít, méghozzá azért, mert a rejtélyes Varinn az ő leszármazottja lehetett, erre azonban nincs határozott bizonyíték. Más kutatók szerint ott, ahol a kövön egy kilenc nemzedékkel ezelőtt meghalt hősről beszélnek, nem Theoderikről van szó, hanem Dagr istenről. Holmberg egy korábbi tanulmányában azt a lehetőséget is felvetette, hogy nem konkrét személyekről van szó: a kőbe vésett rejtélyes szöveg (mert valóban rejtélyes, tele van fejtörőkkel és homályos utalásokkal) magáról a kőről és az olvasóról szól, nem utal történelmi tényekre vagy alakokra. 

A kutatók még abban sem biztosak, hogy milyen sorrendben és logika alapján kellene összeolvasni a kövön szereplő 760 rúnát. Egyes kutatók a későbbi, 1000 táján emelt rúnakövek mintájára próbálják értelmezni a szöveget, amelyben a homályos megfogalmazáson kívül több nehezítő tényező és fejtörő is található (már ha az ember elfogadja az éppen aktuális fordítást; ezek közül szövegmagyarázatokkal együtt itt olvasható egy).

Williams az interjú elején elmeséli, hogy a Rök a 17. század óta ismert, de mivel akkor még a templom falába volt építve, csak az egyik oldala volt olvasható. Nem is nagyon tudtak vele mit kezdeni, míg ki nem bontották, sőt, azután sem: még azt sem egyszerű megállapítani, hogy a minden oldalról rúnákkal borított kövön hol kezdődhet a szöveg (a rúnatudósok azóta ebben látszólag egyezségre jutottak). A követ végül 1843-ban bontották ki a templom falából, ekkor a helyi sírkertben helyezték el, és a pap másolatokat készített a rúnákról, majd húsz évvel később úgy gondolták, hogy minek parlagon hagyni egy ilyen szép követ, és visszaépítették a templomfalba. 

Williams szerint számtalan tudós próbálkozott a kód feltörésével és az írás megfejtésével, de mára többé-kevésbé sikerült megállapodni benne, hogy mi állhat a kövön. A megértést nehezíti, hogy a rúnakő két sarka is megsérült, feltehetőleg akkor, amikor kibontották az épület falából, ez pedig nehezen olvashatóvá teszi az érintett sorokat, ezért még mindig van némi helye a találgatásnak.

A kutató és társai szerint a felirat nem Theodorikról szól, hanem részben Varinn gyászáról, részben pedig egy új Ragnaröktől való félelméről: az a valami a kilenc nemzedékkel korábban, a Krisztus utáni 536. évben bekövetkezett katasztrofálisan hideg tél lehetett, a gyászoló apa pedig attól tartott, hogy Vamoth halála után hasonlóan pusztító természeti eseményekre lehet majd számítani. A szöveg kilenc találós kérdésében négy Odinról, öt a Napról szól, akkor pedig, ha Fenrir lenyeli a Napot, ismét sötétre és hidegre kell számítani az amúgy sem túl napfényes Északon. Az aggodalom érthető, a Rök viszont így új aktualitást is nyer: ha Williams jól olvas a sorok (rúnák) között, nem csak a legősibb svéd nyelvemlékről, hanem a klímaszorongás egyik legkorábbi dokumentumáról is lehet szó.

Hol?

Henrik Williams Jackson Crawford műsorában beszél a Rök rejtelmeiről, ezt megelőzően kollégáival egy tanulmányt is publikáltak, emellett idén egy könyve is megjelent a rúnakő lehetséges megfejtéséről.

Bónuszként pedig itt van, ahogy Williams felolvassa a rúnakő szövegét (angol felirattal):

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: