
A legrégebbi rúnakövek eredetileg kirakósnak készülhettek
A Norvégiában előkerült töredékek összehasonlító vizsgálatára és kormeghatározására alapozó új tanulmány most jelent meg az Antiquity folyóiratban.
A Norvégiában előkerült töredékek összehasonlító vizsgálatára és kormeghatározására alapozó új tanulmány most jelent meg az Antiquity folyóiratban.
Håkon Glørstad azt állítja, hogy a követ, amit a hagyomány és a tudomány jelenlegi állása szerint a legendás Kékfogú Harald állíttatott, valójában egy püspök rendelte meg a tizenegyedik században, hogy erősítse a dán nemzeti identitást. A dánok nincsenek elájulva az elmélettől.
A gyűrűn található rúnák új olvasata szerint a törvény megengedte a vikingeknek, hogy a kihágásokért kiszabott bírságot ökörben vagy ezüstben fizessék ki. Ez arra utal, hogy a viking gazdaság jóval rugalmasabb lehetett, mint korábban hitték.
A rúnakovácsot a vésés stílusa alapján sikerült azonosítani.
A norvégiai Tyrifjorden-tó közelében feltárt temetkezési helyen bukkantak a közel kétezer éves feliratra, ami valószínűleg egy nevet jelöl.
A Svédországban egy templom falában megtalált, több mint 1200 éves rúnakő évszázadok óta foglalkoztatja a tudósokat. A világ legtöbb rúnát tartalmazó kövéről Henrik Williams rúnakutató beszél, sőt hipnotikus hangon fel is olvassa a rajta található szöveget.