Középkori kőfejet találtak egy skót szigeten
Rousay szigetén egykor egy Sigurd nevű viking vert tanyát, a rejtélyes faragvány is az ő idejéből származhat. Egyelőre rejtély, hogy kit ábrázolhat.
Rousay szigetén egykor egy Sigurd nevű viking vert tanyát, a rejtélyes faragvány is az ő idejéből származhat. Egyelőre rejtély, hogy kit ábrázolhat.
A sírokba valószínűleg az egy kilométerre lévő tanya lakóit temették. Befolyásos emberek lehettek, a sírmellékletek gazdagsága és a sírok kora alapján az is lehet, hogy Kékfogú Harald udvartartásához tartoztak.
Egy generációban csak egy-két embernek járt ki olyan pompás temetés, mint amilyenben az ismeretlen nő részesült Senja szigetén.
A karperecnek csak a fele maradt meg, de még így is ritkaságnak számít. A leletre egy ötven éve aktív fémdetektoros talált rá.
A svédországi ásatások során feltárt vikingkori településről perzsa, normandiai, morva és bajor pénzérmék is előkerültek.
A Göteborgi Egyetem kutatói a svédországi Varnhem temetőjében elhantolt emberek maradványait vizsgálták.
Håkon Glørstad azt állítja, hogy a követ, amit a hagyomány és a tudomány jelenlegi állása szerint a legendás Kékfogú Harald állíttatott, valójában egy püspök rendelte meg a tizenegyedik században, hogy erősítse a dán nemzeti identitást. A dánok nincsenek elájulva az elmélettől.
A Grönlandon megtelepedő skandinávok és az észak-amerikai inuitok ugyanarra a rozmárpopulációra vadásztak, és a kutatók feltételezései szerint adták-vették is az agyarakat.
A savas skandináv talaj miatt nagyon ritka, hogy ilyen ép viking csontvázakat találnak, egy dél-dániai lelőhely azonban kedvező körülményeket biztosított a 9-10. századi maradványoknak.
A gyűrűn található rúnák új olvasata szerint a törvény megengedte a vikingeknek, hogy a kihágásokért kiszabott bírságot ökörben vagy ezüstben fizessék ki. Ez arra utal, hogy a viking gazdaság jóval rugalmasabb lehetett, mint korábban hitték.
A svédországi Gotlandon talált megnyújtott, viking női koponyák, valamint precízen megmunkált, reszelt férfifogak arra utalnak, hogy a testmódosítás gyakorlata eltejedt volt a szigeten. De vajon mi volt a jelentése?
Dániában és a vikingek lakta településeken már azelőtt megjelenhettek a színes üvegablakok, hogy felvették volna a kereszténységet, és könnyen lehet, hogy a pogány szentélyeket is hasonlóan díszítették, mint a középkori katedrálisokat – még ha nem is olyan gazdagon.
A rúnakovácsot a vésés stílusa alapján sikerült azonosítani.
Az olvadó jég alól mintegy 150 különböző lelet került elő.
Viking pajzs nélkül élni ugyan lehet, de nem érdemes, de hogyan kezdjen hozzá valaki, aki történetesen nem viking? Hát ahogy minden máshoz is: a Youtube-ról.