A nacionalistákat felbőszítő germán rúnaleckére bukkantak Csehországban
Szenzációs régészeti leletre bukkantak Csehországban: egy lányi ásatás során egy hetedik századi csontdarab került elő, amelyre valaki a Futhark-rúnasor utolsó hét betűjét rögzítette. A lelet a kora miatt különösen meglepő: a kutatók szerint 600 környékén készülhetett, amikor már szlávok éltek a területen, de még nem rendelkeztek saját ábécével. Mivel a csontra vésett rúnák nem valamilyen üzenetet közölnek, csak az idősebb Futhark néven ismert rúnaábécé betűit ábrázolják, a kutatók azt feltételezik, hogy oktatási célból készülhetett, és feltehetőleg eredetileg az egész ábécét felvésték a teljes darabra.
A felfedezést ismertető tanulmány vezető szerzője, Jiří Macháček szerint két magyarázat lehetséges: a csontot vagy egy germán származású, de szláv területen élő ember faragta, vagy pedig egy olyan szláv, aki megtanulta a rúnaírást, és ezzel megpróbálta az utókorra hagyni a tudását, vagy másoknak is meg akarta tanítani a Futhark-ábécét.
Macháček szerint mindkét eset arra utal, hogy a szlávok és a germánok nem álltak folyamatos harcban egymással, és jobb viszonyban lehettek, mint korábban feltételezték.
Florin Curta, a Floridai Egyetem történészprofesszora szerint különösen jelentős felfedezésről van szó, de szerinte a csontot nem szláv származású ember faragta, hanem ott élő germánoktól származik, Macháček szerint pedig valamivel valószínűbb, hogy egy világlátott szláv munkájáról van szó.
A népek barátsága és a halálos fenyegetések
Macháček szerint a lelőhely már magában is szimbolikus jelentőségű: a csontdarab egy második világháborús bunker közelében került elő. A régész szerint az ábécé ugyan a népek barátságára utal, de nem mindenki volt túl lelkes tőle, egyes cseh nacionalisták például azt híresztelték, hogy nem is valódi leletről van szó, hanem csak egy ravasz összeesküvésről, amellyel Csehország nemzeti identitását akarják aláásni az Európai Unió megbízásából. Régészkörökben viszonylag ritka esetnek számíthat, hogy valaki halálos fenyegetéseket kap, de itt éppen ez történt az írást germánként azonosító boldogtalan kutatókkal.
Mások már azt a feltételezést is sértőnek találják, hogy Csehországban Cirill és Metód 9. századi missziós tevékenysége előtt egyáltalán létezett volna írásbeliség, a felfedezés pedig szerintük azt sugallja, hogy a cseh kultúra aláásását célozza, és azt akarja sugallni, hogy germán hatásra alakult volna ki a cseh írásbeliség. A szakértők persze nem állítanak semmi ilyesmit: Robert Nedoma, a Bécsi Egyetem filológusa csak azt állapította meg, hogy a betűk egyértelműen az idősebb Futharkhoz tartoznak és így germán eredetűek, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy egyedülálló leletről van szó, hasonló szláv írást nem ismernek. A régészek szerint kétség sem férhet hozzá, hogy a lelet egy szláv település maradványai közül került elő, nem a migrációs időszakban készült és került oda.
A gyilkos indulatokat kiváltó csontot a Masaryk Egyetem múzeumában fogják majd kiállítani, a területen pedig folytatódnak az ásatások.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: