Az egészséges barnulás csak mítosz, ráadásul az egyik legveszélyesebb mítosz

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Napozni csak ésszel érdemes, az pedig leginkább azt jelenti, hogy egyáltalán nem tesszük – állítja egy sor kutatás. Michael Porter molekuláris genetikus, sejtbiológus szerint ugyan lehet kevésbé károsan barnulni (például úgy, ha csak minden második nap napozunk), de összességében minden barnulás káros a bőrre, még akkor is, ha nem jár napégéssel. Ezt a kijelentést a melanómák számának dinamikus növekedésével, mortalitási rátájával, illetve a bőröregedéssel támasztják alá. A napfénynek való kitettség ugyanis nemcsak a bőrrák kialakulásának kockázatát növeli, hanem a bőröregedés olyan látható jeleiért is felelős, mint a ráncosodás vagy a pigmentfoltok.

Túl azon, hogy a napégés kimondottan kellemetlen, égés nélkül is káros lehet huzamosabb ideig a napon tartózkodni; a napsugárzás hatásai ráadásul összeadódnak, a bőr pedig nem is tud regenerálódni a következményeiből. A folyamatos kitettség hatásai összeadódnak, és már egyetlen komolyabb leégés is kiindulási pontja lehet a későbbi kóros bőrelváltozásoknak.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési hivatal, az FDA szerint a napégés ugyan a többnyire rövid távú fájdalmas következmények miatt kellemetlen, hosszabb távon a bőrkárosodás hozzáadódhat a kóros elváltozásokhoz is. A hámlással, kipirosodással és égő érzéssel járó égés a legnyilvánvalóbb jele a káros UV-sugárzás által okozott bőrkárosodásnak.

Grafika: Qubit

Ez történik a bőrben az UV-sugárzás hatására

A barnulás természetes, de nem egészséges folyamat, amely a bőrsejtekben megy végbe az őket érő UV-sugárzás hatására. Mivel minden UV-sugárzás veszélyes lehet a bőrre, már önmagában a legkevesebb barnulás is némi károsodást jelenthet.

A bőrben található úgynevezett melanociták (festéksejtek vagy pigmentsejtek) az UV-sugárzás hatására kezdenek el melanint termelni, ami a sötétebb bőrtónusért felelős pigment. A bőr természetes védekezési mechanizmusa abból áll, hogy minél sötétebb bőrszínt próbál előállítani a szervezet, mert az, ha nem is túl hatékonyan, de véd a további károsodástól. A melanin ugyanis elnyeli az UV-sugárzást, mielőtt az nagyobb károkat okozna a bőr mélyebb rétegeiben, például ráncokat (elsősorban az UVA sugarak) vagy DNS-károsodást. Utóbbi tehető felelőssé a bőrsejtekben kialakuló karcinómákért, rákos elváltozásokért, illetve a melanocitákat érő UV-sugárzás (elsősorban UVB sugarak) okozza a melanómákat is. Ezek csak a bőrrákos esetek két százalékát teszi ki, de olyan agresszív daganatok, amelyeknek az Amerikai Rákkezelési Központ szerint több mint kilencven százaléka halálos kimenetelű . 

A barnulás, bár sokan az „egészséges bőrszínnel” azonosítják, egyáltalán nem egészséges. Sokkal inkább egy, a még komolyabb károsodást megelőzni próbáló folyamat, ami ráadásul önmagában nem is elég hatékony a bőrproblémák kialakulásának kivédésére.

A barnulás által elérhető fényvédelem a leggyengébb naptejeknél is rosszabb megoldás a napkárosodás elkerülésére. A megfelelő védekezés tehát az, amellyel elkerülhető már maga a barnulás is, nem csak a leégés. Sokkal biztonságosabb és egészségesebb a megfelelő fényvédő termékek használata, és bár a Brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, az NHS ajánlása szerint ezekkel sem ajánlott délelőtt 11 és délután 3 óra között a napon tartózkodni, , a megfelelő felvitel után és rendszeresen újrakenve védenek a káros sugárzás hatásaitól. 

Dorog, 1980Fotó: Almássy László / Fortepan

Mi az az SPF, és hogyan működnek a fényvédők?

Az SPF, vagyis sun protection factor (fényvédelmi faktor) olyan mutató, amely arra vonatkozik, hogy az adott fényvédő termékkel hányszorosára növelhető a napsugárzásnak való kitettség, mielőtt napégést szenvednénk. Tehát ha alapesetben kb. 20 percig tartózkodhatnánk napon, mielőtt leégünk, akkor egy SPF 3-4 fényvédelmi faktorú termékkel ez akár 80 percre növelhető. Csakhogy az UV-sugárzás már az égés előtt komoly károkat okozhat a bőrben, ráadásul az SPF-szám csak az UVB-sugárzással szemben kifejtett védelmet fejezi ki.

A naptejeknek csak egy, bár kétségtelenül az egyik legfontosabb jellemzője az SPF-ben kifejezett fényvédő hatékonyság, ami az UVB-sugarakkal szembeni védelmet fejezi ki. Fontos adalék, hogy egy adott termék rendelkezik-e UVA védelemmel is, ezt a gyártók kötelesek feltüntetni a csomagoláson.Fotó: Qubit

A fényvédő készítmények olyan kémiai és fizikai szűrőket tartalmaznak, amelyek elnyelik a káros sugarakat, ezzel enyhítik azok káros hatásait. Ezekkel sem tanácsos hosszú ideig napon tartózkodni, de csökkenthető a sugárzásból eredő kockázatok mértéke. Annak ellenére viszont, hogy az SPF a napégés nélküli napozás időtartamára vonatkozik, még magas faktorszámú fényvédővel sem célszerű sokáig napon lenni, ugyanis a szűrők a sugárzás hatására lebomlanak, így pár óránként mindenképpen érdemes újrakenni a naptejeket.

A barnulás esetében mítoszok irányítják a közvéleményt

  • Nem igaz, hogy az alapbarnaság (base tan) megvéd a leégéstől

Nincs olyan, hogy egészséges napozás, és az „alapbarnaság” sem védi meg a bőrt a napsugárzás további káros hatásaitól. Ezt a Science Insider Doktors Debunk sorozata mellett egy sor kutatás is alátámasztja.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a szoláriumok használata sem véd meg a későbbi napégéstől. Sőt, maga a szoláriumhasználat még a napfénynél is károsabb lehet, mivel a gépi barnulás hamis biztonságérzetet ad, miközben minden barnulási folyamat káros. A szoláriumhasználat mégsem szorul vissza, sőt néha bőrgyógyászok is ajánlják az akné és más bőrproblémák kezelésére, olykor fényérzékenyítő gyógyszerek alkalmazásával együtt. 

  • Nem igaz, hogy D-vitamin-hiány alakul ki, ha nyáron nem napozunk

D-vitaminra valóban szüksége van a szervezetnek, de ehhez egyrészt nemcsak a napsugárzás segítségével juthatunk hozzá, másrészt minimális napon tartózkodás is elegendő ahhoz, hogy a szükséges mennyiséget szintetizálja a szervezetünk. Szakmai szervezetek és az Angliai Rákkutatási Intézet szerint jobb beviteli források az étrendkiegészítők, illetve önmagában a változatos táplálkozás (a D-vitamin megtalálható a halfélékben, a sajtokban, a tojássárgájában és a D-vitaminnal dúsított tejtermékekben és a teljeskiőrlésű gabonákban is).

  • Nem igaz, hogy a naptejek rákkeltőek – megfelelő mennyiségben alkalmazva persze

A legtöbb kutatás, amely a naptejekben található kémiai fényvédőkkel foglalkozik, arra az eredményre jutott, hogy ezek nem okoznak hormonális zavarokat, és nem rákkeltőek, ugyanis a vegyületek a bőrön keresztül nem tudnak akkora mennyiségben felszívódni, hogy komoly problémát okozzanak a szervezetben. Ennek ellenére vannak olyan szűrők, amelyek használatát bizonyos országokban tiltják – ilyen a korallzátonyokra veszélyes oxibenzon. A legtöbb fényvédő mégsem veszélyes sem az emberekre, sem a természetre.

Az elmúlt években vizsgálták a titán-dioxid-molekulák (E171) hatékonyságát és biztonságosságát is. Ezek a bőrön keresztül felszívódva nem ártanak a szervezetnek, ezért gyermekek számára is általában az ilyen, fizikai szűrőket tartalmazó fényvédőket ajánlják. Az Európai Unióban egyébként tilos titán-dioxidot élelmiszerekben használni, de a napozó- és egyéb kozmetikai termékekben alkalmazható, mivel bőrön keresztül felszívódva nem fejt ki káros hatást a hormonrendszerre sem. Ugyanakkor az ajánlások szerint nem célszerű belélegezni olyan kozmetikumokat, amelyek titán-oxid-nanorészecskéket tartalmaznak.

  • Nem igaz, hogy a házi praktikák és az étkezés megvédenek a napsugárzás káros hatásaitól

A napozásra lehetetlen felkészíteni a szervezetet, így ha mindenképpen hosszabb ideig kell a napon tartózkodni, a megfelelő fényvédő készítmények alkalmazásával, ruházattal fizikailag megóvható a bőr, emellett vannak élelmiszerek, amik természetes módon segítik a bőr ellenállóképességét az UV-sugárzással szemben. Silke K. Schagen, a németországi Dessau-i Kórház munkatársa és kutatótársai 2012-ben vizsgálták széles körben az összefüggéseket a táplálkozás és a bőr állapota között, és azt találták, hogy az oxidatív stresszel szembeni védekezéshez nem elégséges csak a táplálkozásra támaszkodni.

Ugyanígy a növényi és magolajok, illetve azok keveréke sem képes pár SPF-nél erősebb védelmet biztosítani a napsugárzással szemben. A Szlovák Műszaki Egyetemen Aneta Ácsová és kollégái 2021 januárjában végeztek in vitro és in vivo kísérleteket népszerű természetes olajokkal, és bebizonyították, hogy veszélyes tévút kizárólag házi praktikákkal védekezni a napégés ellen.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

 Kapcsolódó cikkek a Qubiten: