Maguk a korallok állítják elő a pusztulásukat okozó mérgeket
Gyakorlatilag önmaguk számára állítják elő a halálos vegyületeket a korallok, derül ki a Stanford Egyetemen végzett kutatásból, amelynek eredményeit május 5-én tette közzé a Science.
Az már korábban is ismert volt, hogy a naptejekben alkalmazott hatékony fényvédőszer, az oxibenzon lehet felelős a korallok pusztulásáért, azt azonban eddig a kutatók sem tudták, hogy milyen káros folyamatok vezetnek idáig. Djordje Vuckovic és munkatársai laborkísérleteket végeztek korallokkal, és azt vizsgálták, hogy az oxibenzon milyen körülmények között okozza az élőlények pusztulását. Megfigyeléseik első eredményeként arra jöttek rá, hogy a vegyszer önmagában nem kártékony, napfényre is szükség van a pusztulási folyamathoz.
Tévedésből mérgezi meg magát
Az oxibenzon akkor válik méreggé, amikor az UV-sugárzás hatására a korallok egy olyan enzimet állítanak elő, ami cukormolekulát kapcsol az oxibenzonhoz. Az enzimre Vuckovicék szerint azért van szükségük a koralloknak, hogy a káros anyagokat emészthető molekulákká alakítsák és semlegesítsék.
Ez az egészséges korallzátonyok esetében így is van: a korallokat a velük szorosan együttélő mikrobiális szimbiótáik megvédik a méreganyag káros hatásaitól: megkötik a glükózzal toldott oxibenzont. Így az UV-sugárzás negatív hatásai nem érvényesülnek a víz alatt, a káros anyagokat az élő szervezetek feldolgozzák és a maradék, nem módosult oxibenzon is nyújt némi védelmet a beszűrődő sugárzással szemben.
Az oxibenzon-mérgezés leginkább azokra a korallzátonyokra veszélyes, amelyek már kifehéredtek. Az Amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint ez a környezeti hatások (elsősorban a felmelegedés) miatt következik be, és gyakorlatilag a korallokon élő szimbióták elpusztulásával jár.
A kifehéredett korallokon nincsenek olyan organizmusok, amelyek a cukorral összekapcsolódott oxibenzon-molekulákat elfogyasztanák, így azok a korallokban rakódnak le.
Pedig az egészséges, élő korallzátonyok lenyűgöző látványt nyújtanak, ezt mutatja be a Coral Morphologic projekt. Colin Foord és J. D. McKay célja, hogy a korallzátonyokat közelebb hozzák az emberekhez, és felhívják a figyelmet arra, hogy mi mindent tehetnek a megóvásukért.
Gyilkos oxibenzon
Az oxibenzon hatékony kémiai fényvédőszer, amit korábban elterjedten használtak a széles spektrumú fényvédőkben, de környezetkárosító hatásai miatt az Európai Unióban már betiltották az alapanyag használatát. A tiltás azért is indokolt, mert a korallzátonyok közelében egy ideje eleve nem használhatók olyan fényvédőszerek, amelyek károsíthatják a tengeri élővilágot. Így a korallok védelmének érdekében a kémiai fényvédők helyett a fizikai fényvédők (mineral sunscreens) használatát kérik a fürdőzőktől a nagyobb korallzátonyok közelében.
A fényvédők típusairól és hatásmechanizmusairól Jennifer Lin, a Harvard Medical School adjunktusa adott interjút a Harvard Health Publishingnek 2021-ben. Ebben kifejti, hogy a fizikai fényvédők a napsugárzást pajzsként verik vissza a bőrről, így akadályozzák meg a napégést és a napsugárzás további káros hatásainak kialakulását. Ezzel szemben a kémiai fényvédőkben található molekulák az UVA- és UVB-sugárzás hatására lebomlanak, egyúttal semlegesítik a káros hatásokat.
Felkészül: az oktokrilén és a titánium-dioxid
Az oktokrilén az oxibenzonhoz hasonlóan a fényvédőkben használt molekula. Bár önmagában nem elég erős fényvédőszer, magas UV-stabilitása miatt a kozmetikai termékek és naptejek stabilizálására, tartósítására is használják. Növeli a napozószerek vízállóságát is, ezért sok helyen alkalmazzák, túl nagy koncentrációban viszont allergiás reakciókat válthat ki.
Egy 2019-ben közzétett kutatásban az oktokrilénről is bizonyították, hogy károsítja a korallzátonyok élővilágát. A bőrről leoldódó napozószerekből kiváló oktokrilén zsírsavakká alakulva felhalmozódik a korallokban, és befolyásolja a sejtműködést. A kutatást jegyző Didier Stien (Sorbonne Egyetem) és munkatársai további vizsgálatokat sürgetnek az anyag korallzátonyokra gyakorolt hatásáról.
A tengeri élővilág védelmével foglalkozik a Consumer Reports oldalán megjelent cikk is, ahol a reef safe, vagyis korallbarát elnevezést vitatják. A gyártók általában akkor használják ezt a jelzőt a termékeken, ha az oxibenzont kihagyják a formulázásból, de Sally Wadyka, a szerző arra hívja fel a figyelmet, hogy valójában nagyon kevés információ áll rendelkezésre azokról a fényvédőszerekről, amik a naptejekben találhatók. A korallokra és más tengeri élőlényekre nemcsak a kémiai szerek, hanem a fizikai fényvédők is károsak lehetnek – ezek közé tartozik a titánium-dioxid, ami a vízben oldódva hidrogén-peroxidot képezhet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
