Megvan az első ország, ahol annyira betiltják a naptejet, hogy a turistáktól is elkobozzák
2020-tól fogva betiltják a naptejek és egyéb UV-szűrős kozmetikai készítmények használatát a Fülöp-szigetektől keletre fekvő, 20 ezer lakosú Palau szigetállamban. Az intézkedés oka, hogy a naptejekben található vegyi anyagok egy része károsítja a korallokat, illetve veszélyes a halakra, a hínárokra és a tengeri sünökre is.
Idén nyáron Hawaii törvényhozói is hasonló rendelkezést fogadtak el, bár az amerikai államban a tilalom csak kifejezetten azokra a szerekre vonatkozik, amelyek tartalmazzák a korallokra leginkább veszélyes két összetevőt, az oxibenzont és az oktinoxátot. Palau lesz az első állam, amely országosan is meghirdeti a tilalmat, az után, hogy egyik népszerű turisztikai célpontját, a Medúza-tavat már korábban naptejmentessé tette.
A tilalom egy sor naptejösszetevőre vonatkozik, és a gyártást, az importot, illetve az árusítást is magában foglalja.
A 241 szigetből álló csendes-óceáni ország kormányának szóvivője, Olkeriil Kazuo a következő riasztó számvetéssel magyarázta a döntést: ha óránként négy hajó érkezik kirándulókkal a legnépszerűbb célpontokhoz, és minden turista csak 30 milliliter naptejet ken magára, az azt jelenti, hogy három óránként egy gallon (3,8 liter) naptej oldódhat fel az óceánban. Így naponta 3-5 gallon kozmetikum kerülhet a vízbe a közkedvelt merülési helyeken, veszélyeztetve a korallokat és a vizek biodiverziátását. Az elnök és a kormány véleménye szerint ez masszív szennyezés.
A palaui tilalom 2020. január 1-jétől lép életbe a szigetország új Felelős turizmus edukációs törvénye részeként. A tilalmat megszegő boltok 1000 dollárig terjedő büntetésre számíthatnak, a behozott flakonokat pedig egyszerűen elkobozzák majd a turistákról, amikor belépnek az országba.
A nagy küldi, a kicsi nyeli
Miközben a korallok körében már az óceán szokatlan melegedése is valóságos irtást végzett, a turizmussal járó károsanyag-kibocsátásnak és környezetpusztításnak éppen azok a kis szigetországok, illetve szigetek a legnagyobb kárvallottjai, amelyeknél az önfeledt nyaralók dömpingje jelenti a fő bevételi forrást is. Balit például a szemét falja fel. A turisták özönét eközben jellemzően a nagy gazdaságok – sorrendben: USA, Kína, Németország, India – küldik. Ez az ellentmondás felvet egy filozófiai kérdést is, amivel részletesen foglalkoztunk a Qubiten: ki fizessen a klímaváltozásért, a küldő vagy a fogadó?
A naptejtilalom a palaui kormány kísérlete arra, hogy valamelyest kézben tartsa az ügyet, megakadályozva a helyi élővilág még szélesebb körű pusztulását.
A hawaii példa megmutatta, hogy egy hasonló intézkedésnek komoly ellenérdekeltjei vannak: a Johnson&Johnsont és a Bayert is képviselő iparági szövetség például kifogásolta, hogy két hatékony és biztonságos hatóanyagot betiltanak, csupán azért, mert egyetlen tanulmány szerint a vegyületek károsak a korallokra. A szövetség egyik vezetője szerint a vegyületek esetleges káros hatását azzal összefüggésben kellene vizsgálni, hogy a korallzátonyok pusztulása egyéb tényezőknek is betudható, így például a globális felmelegedésnek, a túlhalászásnak és a szennyezésnek.
A tudományos álláspont szerint ugyanakkor a naptejben található vegyületek éppen a korall klímaváltozás hatásainak való ellenállóképességét csökkentik.
A hawaii naptejkorlátozás ellenzői közé tartoznak azok is, akik aggódnak, milyen egészségügyi hatásai lesznek annak, ha a fürdőzők kevesebb napvédő szert használnak. Az amerikai bőrgyógyászok szövetsége arra figyelmeztetett, hogy megnőhet a bőrrákos, különösen a melanómás esetek száma, ami Hawaiin már így is 30 százalékkal az amerikai átlag fölött van.
Vegyenek pólót
Craig Downs, a Virginia állambeli nonprofit Haereticus Környezetvédelmi Laboratórium ügyvezetője szerint az elmúlt két évben 12 tudományos munka jutott arra, hogy a naptejekben található vegyületek közül több – elsősorban a már említett oxibenzon és oktinoxát – ártalmas a korallzátonyokat felépítő virágállatokra: kifehéredést, deformációt, DNS-kárásodást, végezetül pedig halált okoz, különösen a lárvák esetében.
Vizsgálták a vegyületek jelenlétét a parti vizekben és egyes korallzátonyok mentén is, és kiderült, hogy sok helyen elérte a mérgező szintet a koncentrációjuk.
Downs azt javasolta a tengeri élővilágért lelkesedő snorkelezőknek, hogy ha környezettudatosan szeretnének eljárni, húzzanak pólót, így kevesebb naptejet kell használniuk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
