Az emberi vizelet oldhatja meg a tengerifűrétek tápanyagellátását
A falánk lamantinok (más néven tengeritehenek, Sirenia) és más tengeri élőlények kénytelenek a fogyatkozó tengerifű-készleteken osztozkodni, ami ökológiai problémákat okoz, és többek között a tengeri emlősök pusztulásával jár. Világszerte problémát jelent a tengerfenék rétjeinek pusztulása, megerősítésükkel és helyreállításukkal ezért kezdett el foglalkozni Patrick Inglett és kutatócsoportja a Floridai Egyetemen.
A kutatócsoport az emberi vizeletből készített struvitkristállyal kísérletezik, amellyel a tengeri talaj trágyázását igyekszik megoldani. Ez a kulcsa ugyanis a tengerifű (zostera) szaporításának Florida közelében a tengerfenéken.
A szintetikus műtrágya nem jó megoldás
A tengerifűrétek újratelepítésekor műtrágyázással is próbálkoztak, ez azonban nem vezetett eredményre. A trágya az algákat is táplálja, amelyek egyrészt árnyékolják a tengerfeneket, másrészt pusztulásuk után csökkentik a víz oxigénszintjét. Ezért olyan megoldást kellett keresni, ami csak a tengerifüvet látja el a szükséges tápanyaggal, hogy mihamarabb megerősödjenek az új rétek – azok a rétek, amiket ráadásul a tengeri élőlények már frissen is előszeretettel megdézsmálnak, írja a Hakai Magazine.
A floridai kutatók a szennyvíztelepeken bukkantak a megoldásra: a húgykő (struvit) egy tápanyagban gazdag termék, amely az emberi vizeletből képződik. A magnézium-ammónium-foszfát néven is ismert foszfátkristály, ahogy neve is mutatja, magnéziumban és ammóniumban gazdag, ráadásul lassabban oldódik, mint a szintetikus műtrágyák.
Inglotték hatvannapos kísérlete igazolta, hogy a struvittal táplált akváriumokban kb. ötször annyi tengerifű nőtt, mint a műtrágyás kontrollakváriumban. Ráadásul a struvitos akváriumban kevesebb tápanyag vált ki, így nem trágyázták túl a vizet, elkerülve ezzel az algásodást. Kilenc hónap elteltével jelentősen erősebb rét jött létre a húgyköves trágyázással, mint a műtrágya használatával.
A megoldás hosszú távon biztosíthat tápanyagot a fejlődő növényeknek, szemben a hagyományos műtrágyázási eljárással, ami egyszeri tápanyagfeltöltést tesz lehetővé. A struvit ráadásul gyakorlatilag hulladék, csak a közelmúltban kezdték meg a kitermelését a szennyvíztelepeken, és műtrágyaként történő hasznosítása sem elterjedt még. Európában igen gazdagon rendelkezésre áll, de megfelelő infrastruktúrával a világ más részein is elterjedhet a használata a kutatók szerint.
Ugyanakkor a használatához szükség van azokra az egyéb környezeti feltételekre is, amiket a floridai partvidék biztosít. A struvitos trágyázás Frank Shaughnessy, a kaliforniai Humboldt Egyetem kutatója szerint a Csendes-óceán északabbi vizeiben már nem alkalmazható ilyen hatékonysággal. Ott egyébként sem a tápanyaghiány, sokkal inkább a fény hiánya okozza a tengerifűrétek pusztulását.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: