Közel 2000 éves római kori szentélyt tártak fel Hollandiában
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Az egykori Római Birodalom északi határánál, a Rajna és a Waal folyók torkolatának közelében bukkantak rá a térség legkiterjedtebb templomkomplexumára. Az időszámításunk szerinti 1. évszázadban ez a térség volt a Római Birodalom legészakibb határa, számos római kori erőd nyomai kerültek már elő a környéken. A mai Gelderland keleti részén, a német határ közelében feltárt szentélyt az itt szolgáló katonák használták. Többek között Mercuriusnak (Merkúr), Herculrdnek (Herkules) és Iupitternek (Jupiter) állítottak itt oltárt.
A Live Science-nek adott interjúban az ásatást vezető Eric Norde, a Holland Régészeti Ügynökség (RAAP) régésze elmondta, hogy a szentély három nagy templomból és további kisebb oltárokból áll. A helyszínen több száz értékes leletet találtak: érméket, ékszereket, lándzsákat és lándzsahegyeket, illetve páncélokat és lószerszámokat is. Ezekből egyértelmű, hogy a szentélyt többnyire katonák használták, akiknek az életébe most betekintést nyerhetnek a szakemberek.
Hollandiában ez a legjobb állapotban megmaradt római kori szentély. A térségben az ásatások még 2021-ben kezdődtek agyagkitermelés céljából, ami jelenleg szünetel a régészeti munka miatt.
A templomok érdekessége, hogy a tetőn található cserepeket is a római katonák készítették, falaikat pedig színes freskók díszítették. A templomok mellett több fogadalmi oltárt is feltártak, ahol áldozatokat mutattak be az isteneknek. Norde beszámolt arról is, hogy ezeken az oltárokon Mercuriusnak (Merkúr vagy görög istenként Hermész), az istenek hírnökének, a pénz és a mágia istenének, Hercules (görögül Héraklész) félistennek és Iuppiternek (Jupiternek), mint főistennek áldoztak. Találtak leleteket, amelyek arra utalnak, hogy rajtuk kívül egy germán istent, illetve az istennők egy csoportját is tisztelték az oltárokkal.
Az oltárokat főleg katonák helyezték el itt, és az építtető neve is felkerült rájuk az istenek megjelölésével együtt. Többnyire hálából emeltek oltárt egy-egy istennek, köszönetképpen azért, hogy teljesítették egy-egy kívánságukat, ami lehetett egy sikeres csata is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Csodálatos, kétezer évvel ezelőtti istenfreskókat restauráltak Hadrianus fürdőinél
A kétezer éves festmények egy kétezer évvel ezelőtti római otthon ebédlőjének plafonját díszítették, és már csak azért is különlegesek, mert a görög-római istenek mellett egyiptomiak is szerepelnek rajtuk.
Videóajánló: Időutazás az ókori Róma mindennapjaiba
Hogyan lehetett jó helyre jegyet szerezni a Colosseumba? Mennyibe került akkor, és mennyibe kerülne ma a felépítése? Milyenek voltak a nyilvános vécék az ókorban? Milyen volt a popzene Rómában? És miért tiltotta ki Caesar a szekereket a római városközpontból? Ilyen kérdésekre válaszol videóiban a Told in Stone csatorna ókorkutatója.
Kis híján 10 centis, kitűnő állapotú műfalloszra bukkantak a Soproni Múzeum raktárában
A remekmű a neolitikum és a római kor közötti időszakban készülhetett; Széchenyi István fia, Széchenyi Béla adományozta a múzeumnak.