Különleges bálnafaj élő példányaira bukkantak Japán partjainál
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A csőrös cetek különlegesnek számítanak a bálnafélék között: rövid ideig tartózkodnak a vízfelszínen, majd nyomtalanul órákra eltűnnek az óceánok legmélyén. Épp ezért viselkedésükről a kutatók sem tudnak sokat, annyi viszont biztos, hogy a Ziphiidae családba tartozó csőrös cetek a tengerfenéken gyűjtik élelmüket.
2019-ben vált egyértelművé, hogy a japán partok közelében látott egyes bálnák nem a Bardi-féle csőrös cetek táborát erősítik (Berardius bairdii). Ezek a kisebb, fekete példányok Sato-féle csőrös cet (Berardius minimus) néven váltak ismertté, és a kutatók egészen mostanáig vártak arra, hogy élő példányokat azonosíthassanak. A faj Hal Satoról kapta a nevét, aki bálnakutatóként vizsgálja ezeket a tengeri emlősöket.
A megfigyelők a japán Hokkaidó és az oroszországi Kuril-szigetek között találkoztak a bálnákkal, és összesen 14 példányt azonosítottak. A Sato-féle csőrös cetek kis csoportokban úsztak, ebből háromra bukkantak rá, ráadásul ehhez is az kellett, hogy hajómotorjaikat leállítsák, és a bálnák kilégzésének hangjára figyeljenek. Vagyis régi bálnamegfigyelési módszerekhez kell visszanyúlniuk, írja az IFL Science.
A keskeny, hosszú testű bálnákat a közelmúltban fedezték fel, mivel azonosításuk, illetve más fajoktól való megkülönböztetésük nehézkes. A többi bálnával ellentétben a csőrös cetek nem fújnak óriási vízpermetet a levegőbe, ami tovább nehezíti a megfigyelést. A csőrös cetek közül a jelenleg ismert legkisebb a Sato-féle, amelynek viselkedéséről, életmódjáról egyelőre ugyanúgy kevés információ áll rendelkezésre, mint a rokonairól.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Aggódnak a rajongók, két éve nem adott hírt magáról Migaloo, a fehér hosszúszárnyú bálna
Nyakunkon a szaporodási időszak, de még még mindig nem bukkant fel Ausztrália partjainál az albínó sztárbálna.
Elképesztő hangokkal kommunikálnak egymással az Atlanti-óceán hosszúszárnyú bálnái
A kutatók még 2019 végén rögzítették azokat a felvételeket, amelyek elemzését a napokban publikálták. A puskalövésre hasonlító impulzív hangjelek jelentésének tisztázása azonban még várat magára.
Mesterséges bálnaürülékkel venné fel a harcot az éghajlatváltozás ellen egy brit kutatócsoport
A bálnák emberi tevékenység hatására történő fokozott pusztulása nem csak önmagában veszélyezteti a tengeri sokszínűséget. Az óriási élőlényeknek még a végtermékei, sőt a teteme is fontos része a tengeri és ezzel a földi ökoszisztémának.