A burgonyabogarak hibernációja segíthet megfejteni, hogyan építhetők újra az izmok

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Ismert, hogy bizonyos rovarok izomzatuknak jelentős részét képesek leépíteni a diapauzának nevezett téli nyugalmi állapotban, hogy aztán tavasszal újra építsék magukat.

Kanadai kutatók a PNAS folyóiratban megjelent tanulmányukban ismertetik a burgonyabogarakkal (Leptinotarsa decemlineata) folytatott kísérletsorozatukat. Észak-Amerikában ezek az állatok, anyagcseréjüket 90 százalékkal is csökkentve négy hónapot is kibírnak a hó alatt, a mínusz 20 Celsius-fokos hidegben. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy miféle élettani mechanizmus áll a háttérben, ezért laboratóriumi körülmények között imitálták az évszakos fény- és hőmérsékletváltozásokat, miközben mérték a rovarok mitokondriumainak oxigénfelvételét. Meglepetésükre az utóbbit detektáló oxigráfnak nevezett eszközök nem mértek semmit sem a diapuzának megfelelő állapotban.  

A kutatók, miután kizárták a műszerhibát, a mikroszkópos felvételek alapján megállapították, hogy azért nem mérhettek kimutatható oxigénfelhasználást, mert a burgonyabogarak izomszöveteiből egészen egyszerűen eltűntek a mitokondriumok.

Kifejlett burgonyabogárFotó: Wikipédia

A New Scientist ismertetője szerint még meglepőbb, hogy a burgonyabogarak tavaszra teljesen helyreállították mitokondriumokat anélkül, hogy táplálkoztak vagy mozogtak volna. 

A kutatók azt valószínűsítik, hogy a rovarok azért képesek regenerálni a repüléshez elengedhetetlen izmaikat, mert csak az ezen szövetek energiaellátásáért felelős  mitokondriumokat bontják le, miközben az izomsejtek magja és fehérjeállománya érintetlen marad. A tanulmány konklúziója, hogy a meghökkentő élettani mechanizmus további tanulmányozása a humán gyógyászatban és rehabilitációban is hasznos lehet, mivel az emberek betegség vagy/és mozgásszegény életmód miatt elsorvadó izomzata a tudomány jelenlegi állása szerint csak megfelelő testmozgással építhető fel újra. 

A rovarvilágban egyébként számos példa akad arra, hogy elsősorban a szaporodási időszakban egyes rovarok leépítik a repüléshez szükséges izmaikat, de ezek a változásokról eddig úgy tartották, hogy irreverzibilisek. A tanulmány szerzői azt állítják, hogy most sikerült először példát találni arra, hogy a folyamat visszafordítható.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: