Az antarktiszi szúnyogokat a kipusztulás szélére sodorta a felmelegedés

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az Antarktikának is nevezett Antarktiszi-félsziget és a közeli szigetek nedves talajában tenyésző antarktiszi szúnyog (Belgica antarctica) mérsékelt égövi rokonainál jóval hosszabb, két éves életciklusa nagy részét lárvaként tölti. 

A déli sarkvidék egyetlen őshonos rovarfaja tökéletesen alkalmazkodott a szélsőséges időjárási körülményekhez. A lárvák a tél beállta előtt testük nedvességtartalmának akár 70 százalékától is megszabadulnak, hogy aztán szó szerint lefagyva vészeljék át a telet. A 6 hónapos, diapauzának nevezett állapotban a jégkristályok így nem károsítják szöveteiket.

A globális klímaváltozással járó felmelegedés a déli sarkvidéket érinti a leginkább. A Science beszámolója szerint a Kentucky Egyetem kutatói ezért is vizsgálták, hogy milyen hatással van a rovarok stressztűrésére az egyre melegebbé váló telek. A Functional Ecology folyóirat legutóbbi számában publikált tanulmányuk szerint a hőmérsékletemelkedés egyértelműen negatívan befolyásolja az antarktiszi szúnyogok túlélési esélyeit.

A Belgica antarctica kétféle imágójaFotó: Wikipédia

A kutatók a téli hőmérséklet kis mértékű változásait szimulálták laboratóriumi körülmények között. Az antarktikai talajokból gyűjtött lárvákat a kifejezett hideg teleknek megfelelő -5 Celsius-fokos, átlagosan hideg -3 fokos és az utóbbi években egyre gyakoribb -1 fokos körülmények között tartották a 6 hónap diapauza ideje alatt. A melegben áttelelő lárvák egyértelműen megsínylették a magasabb hőmérsékletet: a az ilyen példányok imágóként szignifikánsabb alacsonyabb szaporodási sikert értek el. 

A kutatók szerint a melegebb körülmények miatt a lárvák felemésztették energiaraktáraik javát, ami azt jelentheti, hogy természetes körülmények között nem képes megújulni a populáció, és egy-két nemzedék elteltével eltűnhet a faj a déli sarkvidékről. Hogy mindez milyen hatással lehet a sarki ökoszisztéma egyensúlyára, még nem tudni pontosan, ahogy az sem, hogy a rövidebb meleg telekhez képes-e gyorsan alkalmazkodni a faj, amely 40 millió év alatt dolgozta ki jelenleg ismert túlélési stratégiáját. A kutatók a következőkben ezt a terepen is vizsgálnák.

Az alábbi videó röviden összefoglalja, mit is illik tudni az antarktiszi szúnyogokról:

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten: