Korábban ártalmatlannak hitt vírus okozhatja a rejtélyes módon megnőtt hepatitiszes eseteket

2022.07.26. · tudomány

Még áprilisban jelentették, hogy az Egyesült Államokban és több európai országban rejtélyes módon emelkedni kezdett a hepatitisz (vagyis májgyulladás) súlyos eseteinek száma a kisgyermekek körében. Akkor a 130 azonosított esetből 108-at Nagy-Britanniában regisztráltak.

Mára több mint 1000 ismeretlen eredetű hepatitiszes esetet jelentettek világszerte gyerekeknél, és bár a legtöbbjük meggyógyult, 22 gyerek életét vesztette a fertőzés okozta májgyulladásban, míg 12-en szorultak májátültetésre. A Glasgow-i Egyetem fertőzéses betegségekkel foglalkozó szakértője, Antonia Ho szerint a valódi számok ennél is nagyobbak lehetnek, hiszen sok országban nem vizsgálják a hepatitiszvírusokat, így nem tudják azonosítani az ilyen eseteket.

A New Scientistnek nyilatkozó Ho és kollégái a fertőzés eredetének is utánaeredtek, vérmintát vettek 9 hepatitiszes, 12 azonos korú egészséges, valamint 13 olyan gyerektől, akiknél jelen volt az adenovírus-fertőzés, de nem volt májkárosodásuk, majd a DNS-ek és RNS-ek szekvenálásával elemezték őket. Míg mind a kilenc hepatitiszes gyereknél kimutatták az AAV2 (adeno-asszociált vírus 2) jelenlétét, a többiek mintájában nem találtak rá utaló nyomot.

Az AAV2 fehérjeszerkezetének 3D-s modellje
photo_camera Az AAV2 fehérjeszerkezetének 3D-s modellje Forrás: Wikimedia Commons

Az AAV2 egy gyakori vírus, szinte mindenkit megfertőz kora gyermekkorban, de azt eddig nem tudták róla, hogy betegséget okozhat. A friss kutatások szerint a vírus képes beépíteni a DNS-ét a fertőzött sejtek genomjába, hogy korlátlan ideig a szervezetben maradhasson. Olyan szempontból szokatlan a vírus, hogy csak más vírusok, például adenovírus vagy herpeszvírus jelenlétében képes replikálódni. Így azt egyelőre nem tudják, hogy az AAV2 vagy a vele együtt jelen lévő adenovírus okozza a májkárosodást.

A kutatók azt is kimutatták, hogy a kilenc hepatitiszes gyerek közül nyolcnak van egy HLA-DRB1*04:01 nevű génvariánsa, amely befolyásolhatja a fertőzésekre adott immunválaszt.

Később a University College London gyermekgyógyászati intézetén végeztek hasonló kutatást, amelyben 28 hepatitiszes gyerek adatait hasonlították össze 136 másik gyerekével. Hasonló eredményekre jutottak: a 28 beteg közül 27 vérében találtak AAV2-t, míg egyik másik gyerekében sem volt jelen a vírus.

A két független kutatás eredményei szerint a covidjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírusnak semmilyen szerepe nincs a betegségek kialakulásában, a járványhoz is legfeljebb csak úgy köthető, hogy a lezárások miatt csökkenő vírusfertőzéseknek köszönhetően kilőtt a megbetegedések száma, amikor feloldották a korlátozásokat, ezért felfigyeltek a sok májgyulladásos esetre – amelyek azonban kisebb számban korábban is előfordulhattak, csak nem tudták azonosítani őket.

Kapcsolódó cikk a Qubiten:

link Forrás