Az atomfegyverek nemcsak a robbanások idején és helyszínén, hanem jóval később és sok száz kilométerrel távolabb is komoly egészségügyi és környezeti károkat okozhatnak. Világszerte több kutatócsoport is azon dolgozik, hogy megbecsülje a lehetséges károkat egy esetlegesen elfajuló, nukleáris háborúba átcsapó konfliktus után. Ennek ugyanis komoly hatásai lennének a mezőgazdaságra és a halászati erőforrásokra is, és élelmezési válsággal fenyegetné az érintett térség lakosságának nagy részét.

Jelenleg hat olyan forgatókönyv modellezi az esetleges atomrobbantásokat követő globális folyamatokat, amely számol egyrészt az akár több száz millió áldozattal, másrészt az elhúzódó élelmezési problémákkal, amik teljes régiókban okozhatnak éhínséget. A forgatókönyveket kidolgozó kutatók a National Center for Atmospheric Research közösségi Föld-rendszer-modelljét használták fel, írja a Science Alert. Ennek segítségével elemezték a robbanások következtében kialakuló időjárási viszonyokat, illetve a korom és por hatásait.

A Nature Foodban augusztus 15-én megjelent tanulmány szerzője, Deepak K. Ray egy elhúzódó és sokak számára végzetes, az egész kontinenst érintő élelmezési válság lehetőségét vázolja fel már egy viszonylag kisebb, kb. száz nukleáris detonációból álló robbantássorozat után is. Ilyen krízis következhetne be például egy India és Pakisztán közötti konfliktus után, amely nagyjából ötször akkora károsanyag-kibocsátással járna, mint az elmúlt évek nagy erdőtüzei.

Egy nagyobb, például az Egyesült Államokat és Oroszországot érintő háború viszont akár 150-szeres kibocsátást jelentene a tüzekhez képest. Ez a világ összes megtermelt, élelmezésre szánt kalóriamennyiségének a háromnegyedét sodorná veszélybe, ami hozzávetőleg 5 milliárd ember éhezését jelenti globálisan. A helyzetet a termeléskiesésen kívül az élelmiszerek szállítási láncának megszakadása is súlyosbítaná, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt elakadt a mezőgazdasági termények szállítása.

Ausztrália viszont, már ha nem éri a kontinenst közvetlen nukleáris csapás, egész jól megúszhat egy hasonló háborús helyzetet, és az élelmiszerválságból is kimaradhat. Az ország a helyben termesztett gabonából fedezheti a lakosság élelmiszerszükségletének felét, így itt nem lenne olyan mértékű éhezés, mint más érintett területeken. A modellek viszont így sem számolnak minden lehetséges tényezővel: kihagyják például a nukleáris hadakozás méhekre és beporzókra gyakorolt hatását, ami tovább ronthatná a mezőgazdaság helyzetét. Ezért Ausztrália és Új-Zéland sincs teljes biztonságban, de a lehetséges becslések szerint itt vannak a legjobb esélyek egy nukleáris háború és következményeinek túlélésére.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Úgy fest, megfeleztük a Föld rovarállományát a mezőgazdasággal

Qubit.hu tudomány 2022. április 21.

A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.

Így állnak most a világ atomarzenáljai

Steffi Graph tudomány 2022. február 28.

Vlagyimir Putyin vasárnap magasabb készültségbe helyezte az orosz nukleáris erőket. Oroszország jelenleg 1458 bevetésre kész stratégiai nukleáris fegyverrel rendelkezik, a NATO-tag Egyesült Államok 1389-nel, Franciaország 280-nal, míg az Egyesült Királyság 120-szal.

Súlyosan alábecsüljük az emberiség kihalásának veszélyét egy nemzetközi kutatócsoport szerint

Bodnár Zsolt tudomány 2022. augusztus 2.

Az éghajlatváltozásnak minden kihalási eseményben nagy szerepe volt a Föld történetében, ennek ellenére nem igazán készülünk a legrosszabb forgatókönyvekre, ahol a katasztrófák egymást fokozzák. Egy szakértői csoport szerint a kutatóknak a klímaapokalipszis négy lovasára kell koncentrálniuk: az éhínségre, a szélsőséges időjárásra, a háborúkra és a betegségekre.