Egy nukleáris háború halálra éheztetné a Föld nagy részét
Az atomfegyverek nemcsak a robbanások idején és helyszínén, hanem jóval később és sok száz kilométerrel távolabb is komoly egészségügyi és környezeti károkat okozhatnak. Világszerte több kutatócsoport is azon dolgozik, hogy megbecsülje a lehetséges károkat egy esetlegesen elfajuló, nukleáris háborúba átcsapó konfliktus után. Ennek ugyanis komoly hatásai lennének a mezőgazdaságra és a halászati erőforrásokra is, és élelmezési válsággal fenyegetné az érintett térség lakosságának nagy részét.
Jelenleg hat olyan forgatókönyv modellezi az esetleges atomrobbantásokat követő globális folyamatokat, amely számol egyrészt az akár több száz millió áldozattal, másrészt az elhúzódó élelmezési problémákkal, amik teljes régiókban okozhatnak éhínséget. A forgatókönyveket kidolgozó kutatók a National Center for Atmospheric Research közösségi Föld-rendszer-modelljét használták fel, írja a Science Alert. Ennek segítségével elemezték a robbanások következtében kialakuló időjárási viszonyokat, illetve a korom és por hatásait.
A Nature Foodban augusztus 15-én megjelent tanulmány szerzője, Deepak K. Ray egy elhúzódó és sokak számára végzetes, az egész kontinenst érintő élelmezési válság lehetőségét vázolja fel már egy viszonylag kisebb, kb. száz nukleáris detonációból álló robbantássorozat után is. Ilyen krízis következhetne be például egy India és Pakisztán közötti konfliktus után, amely nagyjából ötször akkora károsanyag-kibocsátással járna, mint az elmúlt évek nagy erdőtüzei.
Egy nagyobb, például az Egyesült Államokat és Oroszországot érintő háború viszont akár 150-szeres kibocsátást jelentene a tüzekhez képest. Ez a világ összes megtermelt, élelmezésre szánt kalóriamennyiségének a háromnegyedét sodorná veszélybe, ami hozzávetőleg 5 milliárd ember éhezését jelenti globálisan. A helyzetet a termeléskiesésen kívül az élelmiszerek szállítási láncának megszakadása is súlyosbítaná, hasonlóan ahhoz, ahogyan az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt elakadt a mezőgazdasági termények szállítása.
Ausztrália viszont, már ha nem éri a kontinenst közvetlen nukleáris csapás, egész jól megúszhat egy hasonló háborús helyzetet, és az élelmiszerválságból is kimaradhat. Az ország a helyben termesztett gabonából fedezheti a lakosság élelmiszerszükségletének felét, így itt nem lenne olyan mértékű éhezés, mint más érintett területeken. A modellek viszont így sem számolnak minden lehetséges tényezővel: kihagyják például a nukleáris hadakozás méhekre és beporzókra gyakorolt hatását, ami tovább ronthatná a mezőgazdaság helyzetét. Ezért Ausztrália és Új-Zéland sincs teljes biztonságban, de a lehetséges becslések szerint itt vannak a legjobb esélyek egy nukleáris háború és következményeinek túlélésére.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: