A szovjetek által csak Ivánnak vagy Ványának becézett hidrogénbomba háromezerszer nagyobb robbanóerővel bírt a Hirosimára ledobott atombombánál, és 1961-es felrobbantása után még 900 kilométeres távolságban is repesztett be ablaküvegeket.
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
A 600 millió dolláros szuperszámítógép várhatóan 2023-ra készül el, és egy 1970-es évekbeli, floppyval működő IBM-gépet válthat le az atomfegyvereket ellenőrző programban.
Az amerikaiak szerint Oroszország megszegte az egyezményt, az oroszok ezt tagadták, de az 1987-ben aláírt INF-szerződés felbontása ellen nem nagyon tiltakoztak. Szakértők az 1980-as évek óta történt legnagyobb nukleáris fegyverkezési válságról beszélnek.
A drónbotokat először felderítő misszióra küldik az észak-koreai nukleáris kísérleti telep felé, de később akár robbanóeszközöket szállító rajokkal is támadhatnak.