A világ 9 atomhatalmában minden másodpercben egymillió forintnyi pénzt fordítottak az arzenál fenntartására és bővítésére 2023-ban.
A New York Times értesülései szerint Oroszország nukleáris fegyverek telepítését tervezi a világűrbe, aminek megakadályozására korlátozott idő áll rendelkezésre. Egy ilyen lépés az 1967-es nemzetközi űregyezmény végét jelentené.
Eddig Csernobilnak tulajdonították a bajor vaddisznók sugárzását, de egy friss kutatás szerint a hidegháborús atombomba-robbantásoknak is nagy szerepük lehet benne.
A valódi kockázatot nem az jelenti, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Új START egyezményben. A nagyobb gond az, hogy ezzel Kínának és a többi atomhatalomnak is megjöhet a kedve a fegyverkezéshez.
Az amerikai hírszerzés szerint egyelőre nincs közvetlen jele annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készülne. De mik egyáltalán ezek a fegyverek, és milyen fizikai, környezeti és katonai hatásai lennének alkalmazásuknak?
Ausztrália és Új-Zéland viszont egész olcsón megúszná, leszámítva a menekültáradatot, ami a bolygó többi részéről indulna meg feléjük.
A Boeing E-4B nevű, nukleáris háború esetén parancsnoki központként használható, módosított Boeing 747-es még február 28-án hétfőn emelkedett fel az amerikai légierő nebraskai bázisáról.
Vlagyimir Putyin vasárnap magasabb készültségbe helyezte az orosz nukleáris erőket. Oroszország jelenleg 1458 bevetésre kész stratégiai nukleáris fegyverrel rendelkezik, a NATO-tag Egyesült Államok 1389-nel, Franciaország 280-nal, míg az Egyesült Királyság 120-szal.
Ebben a hónapban már harmadszor végeztek rakétatesztet az országban. A szakértők szerint így próbálnak javítani a pozíciójukon az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával folytatott tárgyalásokon.
A kis szigeten épített atomreaktorok 2023-ban és 2026-ban kezdhetik meg a plutónium termelését, amit ugyan más reaktorok fűtőanyagaként is fel lehet használni, de az atombiztonsági szakértők attól tartanak, hogy Kína a nukleárisfegyver-arzenálját igyekszik felhozni az amerikai fegyverállomány szintjére.
A ma használt 30-50 éves robbanófejek és rakéták rég elavultak: modern harcászatra nem alkalmasak, kérdőjeles a hatékonyságuk, a karbantartásuk pedig milliárdokba kerül – már ha találnak hozzájuk megfelelő pótalkatrészt. A Pentagon a nukleáris arzenál sosem látott bővítésére készül, de inkább új eszközök fejlesztését, mint a régiek felújítását finanszírozná.
1957 nyarán egy atomrobbanás olyan erővel tépte le egy csatorna fedelét, hogy az 240 000 kilométeres óránkénti sebességre gyorsult, a földi tömegvonzást leküzdve kijutott a világűrbe, és ezzel a valaha volt leggyorsabb ember alkotta tárggyá vált. A kozmikus sebességű vasdarab történetét 64 éve így mesélik, pedig a valóságalapját az atomkísérlet vezetője is cáfolta. A sztori valóságszagú részletei sokkal izgalmasabbak, mint maga a legenda.
A szovjetek által csak Ivánnak vagy Ványának becézett hidrogénbomba háromezerszer nagyobb robbanóerővel bírt a Hirosimára ledobott atombombánál, és 1961-es felrobbantása után még 900 kilométeres távolságban is repesztett be ablaküvegeket.
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
A 600 millió dolláros szuperszámítógép várhatóan 2023-ra készül el, és egy 1970-es évekbeli, floppyval működő IBM-gépet válthat le az atomfegyvereket ellenőrző programban.