Úgy fest, megfeleztük a Föld rovarállományát a mezőgazdasággal

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A rovarok globális pusztulása egy ideje már nem csak az emberiség elmúlt több évtizedes tevékenységének egyik lehetséges következménye. A norvég író, Maja Lunde A méhek története című könyvében nemrég disztópikus képet festett egy olyan világról, ahol egyáltalán nincsenek beporzó rovarok, így emberek látják el a méhek munkáját.

Bár egyelőre még nem ilyen borús a helyzet, már most problémát jelent világszerte a méhpusztulás és a rovarok tömeges eltűnése. A jelenség nemcsak ott súlyos, ahol intenzív mezőgazdálkodás folyik, hanem az egyre csökkenő esőerdőállományban élő ízeltlábúakat is sújtja.

A University College London kutatója, Charlotte Outhwaite Peter McCann-nel és Tim Newbolddal közös metaelemzésében összesen 264 korábbi tanulmány anyagát használta fel, hogy megvizsgálja  az emberi beavatkozás, illetve a hőmérséklet változásainak hatását az egyes élőhelyek fajgazdagságára. Eredményeiket április 20-án, a Nature folyóiratban publikálták.

Az 1992 és 2012 közötti időszakban vizsgált 6095 helyszínen közel 18 ezer faj állományát tekintették át. A hőmérsékletet a 20. század eleji értékekhez hasonlították, és több csoportot képeztek az egyes helyszínekből. Megkülönböztették azokat a területeket, ahol aktív mezőgazdálkodás folyik, és külön figyeltek a műtrágya- és vegyszerhasználatra is. 

A felsorolt szempontok alapján olyan modellt készítettek, amelyben a globális felmelegedés, illetve az emberi beavatkozás hatása egyaránt vizsgálható. Ennek segítségével állapították meg, hogy a legmagasabb középhőmérséklet-emelkedés és az ipari mezőgazdaság együttes hatására akár a rovarok fele is kipusztulhat. A fajok elvesztését mérsékelheti az, ha a termőterület környezetében változatos vadnövényzet található.

Az eredmények alapján Outhwaite és kollégái, illetve a Connecticuti Egyetem munkatársa, David Wagner is arra hívja fel a figyelmet, hogy a rovarok eltűnése nemcsak az élővilág változatosságára van hatással. Hosszú távon a beporzás folyamata és a talaj tápanyagtartalma is megváltozhat, ami a mezőgazdasági termelést is átalakíthatja.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: