Úgy fest, megfeleztük a Föld rovarállományát a mezőgazdasággal
A rovarok globális pusztulása egy ideje már nem csak az emberiség elmúlt több évtizedes tevékenységének egyik lehetséges következménye. A norvég író, Maja Lunde A méhek története című könyvében nemrég disztópikus képet festett egy olyan világról, ahol egyáltalán nincsenek beporzó rovarok, így emberek látják el a méhek munkáját.
Bár egyelőre még nem ilyen borús a helyzet, már most problémát jelent világszerte a méhpusztulás és a rovarok tömeges eltűnése. A jelenség nemcsak ott súlyos, ahol intenzív mezőgazdálkodás folyik, hanem az egyre csökkenő esőerdőállományban élő ízeltlábúakat is sújtja.
A University College London kutatója, Charlotte Outhwaite Peter McCann-nel és Tim Newbolddal közös metaelemzésében összesen 264 korábbi tanulmány anyagát használta fel, hogy megvizsgálja az emberi beavatkozás, illetve a hőmérséklet változásainak hatását az egyes élőhelyek fajgazdagságára. Eredményeiket április 20-án, a Nature folyóiratban publikálták.
Az 1992 és 2012 közötti időszakban vizsgált 6095 helyszínen közel 18 ezer faj állományát tekintették át. A hőmérsékletet a 20. század eleji értékekhez hasonlították, és több csoportot képeztek az egyes helyszínekből. Megkülönböztették azokat a területeket, ahol aktív mezőgazdálkodás folyik, és külön figyeltek a műtrágya- és vegyszerhasználatra is.
A felsorolt szempontok alapján olyan modellt készítettek, amelyben a globális felmelegedés, illetve az emberi beavatkozás hatása egyaránt vizsgálható. Ennek segítségével állapították meg, hogy a legmagasabb középhőmérséklet-emelkedés és az ipari mezőgazdaság együttes hatására akár a rovarok fele is kipusztulhat. A fajok elvesztését mérsékelheti az, ha a termőterület környezetében változatos vadnövényzet található.
Az eredmények alapján Outhwaite és kollégái, illetve a Connecticuti Egyetem munkatársa, David Wagner is arra hívja fel a figyelmet, hogy a rovarok eltűnése nemcsak az élővilág változatosságára van hatással. Hosszú távon a beporzás folyamata és a talaj tápanyagtartalma is megváltozhat, ami a mezőgazdasági termelést is átalakíthatja.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A rovarfajok 41 százaléka a kihalás szélén áll, készül a rovarvédelmi akcióterv
Az erdőirtások, a mezőgazdasági és a lakóterületek terjeszkedése, a növényvédő szerek terjedése és a klímaváltozás is a rovarok ellen játszik. A kiemelten fenyegetett fajok között a pillangók, a méhek és a ganajtúrók is feltűnnek, pedig nekik a természet rendjének fenntartásában és az élelmiszerek szempontjából is óriási jelentőségük van.
A vezető kutatók szerint már javában zajlik a rovarapokalipszis
A globális klímaváltozás, a növényvédő és rovarirtó szerek használata, a fényszennyezés, az inváziós fajok, az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok miatt évente 1-2 százalékkal csökken Föld rovarpopulációja, állítják a PNAS folyóiratban most megjelent tanulmányok szerzői.
Hogyan engedd vissza a természetet a városba?
A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.