Joe Biden aláírta az amerikai történelem eddigi legfontosabb klímavédelmi törvényét

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Joe Biden amerikai elnök magyar idő szerint kedd este aláírta az inflációcsökkentési törvényt, amely meglehetősen bürokratikus elnevezése ellenére az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb klímavédelmi programját takarja – többek között a megújuló energiaforrások, az elektromos járművek, valamint a zöld megoldások házi alkalmazásának támogatása, illetve a szén-dioxid-leválasztó technológiákba való beruházás révén.

A törvénycsomagba foglalt intézkedések 369 milliárd dollárral járulnak hozzá ahhoz, hogy 2030-ig a jelenleg biztosított 27 százalék helyett 41 százalékkal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása a 2005-ös szinthez képest, emellett 300 milliárd dollárral csökkentik a költségvetési hiányt. A felturbózott kibocsátáscsökkentésnek globális jelentősége lehet, ugyanis az Egyesült Államok a világ második legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa, és bár feleannyi CO2-t enged a légkörbe, mint az első helyen álló Kína, az amerikai lakosok fejenkénti kibocsátása így is kétszer nagyobb, mint a kínaiaké.

Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor, Chuck Schumer, a Szenátus és Jim Clyburn, a Képviselőház többségi frakcióvezetője nézi a törvényt aláíró Joe Biden elnököt Fotó: MANDEL NGAN/AFP

A törvénybe foglalt intézkedések végrehajtásához szükséges 737 milliárd dollárt egészségbiztosítási és adóreformokkal kívánja előteremteni a kormány. Ennek is köszönhető, hogy a törvény elfogadási folyamata teljesen pártérdekek mentén zajlott, a Képviselőházban és a Szenátusban is minden republikánus politikus ellene szavazott, így minden egyes demokrata képviselő és szenátor támogatására szükség volt, hogy egyáltalán Biden elé kerülhessen a javaslat.

3500 helyett 750 milliárdos lett a végső csomag, de így is csoda, hogy összejött

2020 nyarán, az amerikai elnökválasztási kampány kellős közepén kiderült, hogy az alig néhány hónapja tartó koronavírus-világjárvány a legnagyobb arányú munkanélküliséget eredményezte az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága óta. Ekkor már kezdett körvonalazódni, hogy az esetleges demokrata győzelemnek egy közel 100 éve nem látott gazdasági mentőcsomaggal kell együtt járnia, és miután Bident megválasztották, hamar ki is derült, milyen tervei vannak az új elnöknek a romokban heverő amerikai társadalom és gazdaság újraélesztésére.

Biden még beiktatása előtt, 2021 januárjában előállt a Build Back Better programmal, amelynek legsürgetőbb elemét, az 1900 milliárd dolláros gazdaságélénkítő segélycsomagot még márciusban életbe léptették, de az 1200 milliárdos infrastruktúra-fejlesztési tervet is sikerült még az év novemberében törvénybe iktatni. Utóbbi már tartalmazott klímavédelmi elemeket, például az elektromos járművek országos töltőállomás-hálózatának kiépítésére vagy a villamosenergia-hálózati infrastruktúra zöldítésére vonatkozóan, de a nagy dobás még hátra volt.

A Biden-féle program harmadik fázisaként benyújtott, Build Back Better Act nevű törvénycsomag eredetileg 3500 milliárd dollár értékben tartalmazott klímavédelmi és szociálpolitikai javaslatokat, de ez már nemcsak a republikánusoknak, hanem a mérsékeltebb irányvonalat képviselő demokratáknak is sok volt, így végül 2021 novemberében egy 2200 milliárdosra csökkentett változatot szavazott meg a Képviselőház. Ahhoz, hogy a Szenátuson is átmenjen a törvényjavaslat, a legkonzervatívabbnak tartott demokrata szenátor, a Nyugat-Virginiát képviselő Joe Manchin támogatására is szükség lett volna, mivel a Szenátusban jelenleg 50 demokrata és 50 republikánus politikus ül, és a demokrata többséget csak a szavazategyenlőség esetén döntő befolyással bíró Kamala Harris alelnök személye biztosítja. Manchin azonban először 1750 milliárdban határozta meg a legfelső elfogadható költséget, majd később saját javaslata mögül is kihátrált.

Amikor már a legelszántabb demokraták is vesztett ügyként nyilatkoztak a törvényjavaslatról, 2022 júliusának végén hirtelen bejelentették, hogy a Manchinnel zárt ajtók mögött folytatott tárgyalások eredményesek voltak, és az inflációcsökkentési törvényre (Inflation Reduction Act) átnevezett javaslat augusztusban át is ment a Szenátuson, majd a Képviselőházon – mindkét törvényhozó testületben az összes demokrata mellette, az összes republikánus pedig ellene szavazott. „Valószínűleg ez volt Washington történelmének legjobban őrzött titka” – mondta Leah Stokes, a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) politológusa a 369 milliárd dollár értékű klímavédelmi intézkedéseket tartalmazó csomag titkos tárgyalásáról.

A javaslatból végül kedd este, Biden aláírásával vált törvény, méghozzá az elemzők szerint az amerikai történelem legfontosabb és legkiterjedtebb klímavédelmi törvénye.

Karnyújtásnyira lehet a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 50-52 százalékos kibocsátáscsökkentés

A tervezetet már annak elfogadása előtt átvizsgálták az energia- és klímamodellezők, akik azt állítják, hogy a legfontosabb rendelkezések (a megújuló energiaforrások támogatása, az elektromos járművekre vonatkozó adócsökkentés vagy a fosszilis iparnak nyújtott ösztönzők) értelmében 2030-ig körülbelül 40 százalékkal csökkenne az Egyesült Államok üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2005-ös csúcsértékhez képest. A törvény emellett nagyjából másfél millió munkahelyet teremtene, és több ezer, a légszennyezés okozta korai halálesetet lehetne megelőzni – írja a Science magazin.

Az USA kibocsátása 2005 óta évente körülbelül 1 százalékkal csökkent, ami elsősorban a személyautók üzemanyag-takarékosságának növekedésével és a szénnek az energiamixből való folyamatos kivonásával (és földgázra, nap- vagy szélenergiára cserélésével) magyarázható. Ez az ütem azonban messze nem elegendő annak az 50–52 százalékos kibocsátás-csökkentési célnak az eléréséhez, amelyet az Egyesült Államok a párizsi klímaegyezményben vállalt a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokon tartásának érdekében.

Napelempark a kaliforniai 14-es autópálya mentén, Mojave közelében, a 2021. júniusi hőhullámok idejénFotó: PATRICK T. FALLON/AFP

Bár az eredeti terv, a Build Back Better Act 560 milliárd dollárt fordított volna kibocsátáscsökkentésre, az csak a teljes – oktatási, egészségügyi, lakhatási és adózási elemeket is tartalmazó – csomag negyedét tette ki, míg az inflációcsökkentési törvénybe sikerült átmenteni a klímavédelmi intézkedések többségét, így azok 369 milliárd dolláros költségei teszik ki az elfogadott csomag nagyobb részét. „A Szenátusban dolgozók csodálatos munkát végeztek” – mondta Jesse Jenkins, a Princetoni Egyetem energiapolitikai értékeléssel és elemzéssel foglalkozó szakértője, aki szerint a végső törvényjavaslat nemcsak a a megújuló energiaforrások kiterjesztésének, hanem a fogyasztók elektromos járművek, napelemek és klímabarát otthoni hőszivattyúk vásárlására való ösztönzésének támogatására is jelentős forrásokat biztosít.

Abban ugyan az elemzők is egyetértenek, hogy a modellek nehezen tudják megjósolni az emberi viselkedés sajátosságait, valamint azt, hogy milyen ütemben csökkenhetnek a klímabarát technológiák költségei, de az egyértelműnek tűnik, hogy az új törvény komoly hatással lesz a kibocsátások csökkenésének ütemére. A törvényhozásban is felhasznált modellek azonban így is képesek szimulálni az USA teljes energiarendszerét (a legkisebb elektromos járművektől a nagy atomerőművekig), és azzal, hogy az új klímapolitikai irány hatását egybevetik a felmelegedés két másik nagy okozójával (az állattartásból származó metánkibocsátással és a műtrágyázott földekről felszabaduló dinitrogén-oxiddal), viszonylag nagy bizonyossággal előre tudják jelezni a kibocsátási trendeket.

Mindezek alapján a Rhodium független kutatócég szerint 2030-ig 31–44 százalékos kibocsátáscsökkenést lehet elérni a 2005-ös szinthez képest, ami a jelenlegi politikához képest további 7-9 százalékpontos csökkenést jelent. A modell elsődleges bizonytalanságát a földgáz ára okozza, ugyanis ha olcsó a gáz, a közműszolgáltatók előnyben részesíthetik azt a megújulókkal szemben, ami lassítja a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését. Az Energy Innovation intézet frissebb elemzése szerint 38 és 41 százalék közé tehető a 2030-ig elérhető kibocsátáscsökkentés, amihez az új törvény a Rhodium által jelzettnél jóval erősebben, 13-17 százalékponttal járul hozzá.

Ugyanakkor mindkét elemzés kiemeli, hogy a törvényből fakadó kibocsátáscsökkentés leginkább az adókedvezményeknek köszönhető: a tiszta villamos energia után járó adójóváírást legalább tíz évig biztosítja a törvény, de az új és használt elektromos járművekre is kibővíti az adókedvezményeket. A támogatások segítenek életben tartani az olcsó földgázzal versenyző atomerőműveket, és segítik a közműszolgáltatókat abban, hogy több szélerőművi és napelemes kapacitást telepítsenek. A törvény egyéb rendelkezései azáltal is hozzájárulnak a légköri szén-dioxid-szint csökkentéséhez, hogy ösztönzik a szén-dioxidot közvetlenül a légkörből, illetve a fosszilis erőművekből leválasztó, majd azt a föld mélyén tároló technológiák telepítését.

A törvény javíthatja a demokraták esélyeit az időközi választások előtt, de így sem elégedett mindenki

Biden elnökségének megítélésére mindenesetre valószínűleg jó hatással lesz az, hogy minden baljós előjel ellenére sikerült átvinni a Kongresszuson a történelmi jelentőségűnek beállított törvényjavaslatot. A Gallup idén márciusban készített közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 89 százaléka támogatja a napelemek és más tiszta energiát biztosító rendszerek házi telepítésére járó adókedvezmények bevezetését, illetve 75 százalékuk azt, hogy a vállalkozásoknak is járjon a megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző adókedvezmény. Ezt a két intézkedést a demokraták 98 és 88 százaléka, míg a republikánusok 78 és 62 százaléka támogatja, vagyis az amerikaiak többsége pártállástól függetlenül örülhet az új törvény klímavédelmi elemeinek.

Joe Biden a Build Back Better tervről tart előadást a Nemzeti Megújulóenergia-laboratórium (NREL) központjában, a coloradói Arvadában, 2021 szeptemberébenFotó: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP

A Biden-párti és a klímaváltozás elleni küzdelmet fontosnak tartó demokraták (köztük két korábbi demokrata elnökjelölt, Al Gore és John Kerry) elsöprő győzelemként hirdetik a törvény elfogadását, és az elnök szeptemberben, az időközi választások közeledtével országjáró körúton hirdeti majd, hogyan segíti a törvény a lakosságot. Biden az aláírást kísérő beszédében külön kiemelte, hogy milyen intézkedéseket próbáltak ellehetetleníteni politikai ellenfelei: „A Kongresszusban minden egyes republikánus a vényköteles gyógyszerek árának csökkentése, az egészségbiztosítási költségek csökkentése és az igazságos adórendszer ellen szavazott. Minden egyes republikánus, mindegyikük, a klímaváltozás elleni küzdelem, az energiaárak csökkentése és a jól fizető állások létrehozása ellen szavazott.”

De a demokraták között sem mindenki elégedett az elfogadott törvényjavaslattal. Míg Bernie Sanders vermonti szenátor, aki Biden legfőbb ellenfele volt a 2020-as elnökjelöltségért folytatott küzdelemben, az eredeti törvénytervezet szociálpolitikai elemeinek szinte teljes eldobása miatt tartja elszalasztott lehetőségnek a törvényhozási folyamatot, addig a párt fiatalabb tagjai a klímaaktivisták mantrájával értenek egyet, miszerint az idős fehér férfiak által uralt politikai elitnek nem olyan sürgető a klímavédelem, ezért nem lett elég áttörő a végső javaslatcsomag. A fiatalságot szavazásra buzdító NextGen America elnöke, Christina Tzintzun Ramirez a New York Timesnak így fogalmazott: „Jól tudjuk, hogy azért tartott ennyi ideig, mert a Kongresszus, a Szenátus nem hasonlít az amerikai népre. A klímaváltozás a fiatalok többségének életét érinteni fogja. A legtöbb kongresszusi képviselő viszont már nem fog élni, amikor nekünk szembe kell néznünk a tétlenségük következményeivel.”

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kiszáradhat-e a Balaton? Folytatódnak a Qubit interaktív tudományos estjei, a Lájvok. Szeptember eleji eseményünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Lesz mellé zene, bár és tudományos csevej. Gyertek! A részleteket itt találod, a Fb-eseményt pedig itt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: