Enélkül a 2050-es klímasemlegesség elérhetetlen, így minden apró lépés számít, amivel egy-egy tizedfokot le lehet farigcsálni a felmelegedésből.
Ez egy országos ökológiai védelmi intézkedéscsomagot jelent, aminek célja az ökoszisztémák védelme, valamint az eddigi károk legalább egy részének visszafordítása.
A befektetők egy része azt sérelmezi, hogy a BP jelenlegi vezetői szerényebb éghajlatvédelmi célokat fogalmaztak meg, mint amiket korábban elfogadtak.
Mennyivel több a villamos egy ósdi, vaskerekű, kormány nélküli busznál? Miért tévút a troli? És mi a helyzet az elektromos buszokkal? Bodrog Zoltán közlekedésmérnök elmagyarázza.
A kormánykoalíció részeként a Zöld Párt kényelmetlen helyzetbe lavírozta magát: az ukrajnai háború miatt inkább áll ki az energiaipari döntések, mint a számára szavazatokat hozó klímavédelem mellett.
Gazdasági nehézségeket, potenciális energiafordulatot és rengeteg mesterséges intelligenciát vár 2023-tól Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Váradi Balázs közgazdász, Tilesch György mesterségesintelligencia-szakértő és Kemenesi Gábor biológus, víruskutató.
A kivágott fáknak a szakértők szerint kisebb a karbonlábnyomuk, mint a műfenyőké, de még jobb alternatíva a fenyőfakölcsönzés, ami a környezet mellett a pénztárcát is kíméli.
Az ENSZ biodiverzitásért felelős vezetője szerint ez az utolsó esély, hogy az emberiség visszafordítsa a természet pusztulását.
Az erdők szénelnyelését növelni kellene, nemcsak az EU-s irányelvek betartása, hanem az országos klímacélok elérése érdekében is. Csakhogy a tűzifának kivágott erdők helyére telepített friss fáknak évek kellenek, mire utolérik elődeiket szénmegkötésben, írja a Másfélfok.
Az, hogy Attenborough egyszerre mutathatja be az Antarktisz, Grönland vagy a szibériai tajga csodálatos élővilágát és azoknak a már ma is látványos pusztulását, valószínűleg a 96 éves természettudós életének nagy tragédiája, de egyben a közönség nagy szerencséje is.
Pintér László professzor és csapata már Győr, Bécs és Montevideo városrészeinek virtuális mását is felépítette, hogy a városfejlesztők átfogó képet kaphassanak arról, milyen klimatikus és költségvetési hatásokkal járna például a tetőkertek, parkok vagy vizes élőhelyek kialakítása az urbánus közegben.
A törvény 369 milliárd dollárral, a teljes magyar GDP kétszeresével támogatja a megújuló erőforrások, az elektromos járművek, a házi napelemek és a klímabarát technológiák elterjedését, ami 2030-ig 40 százalék körüli kibocsátáscsökkentéshez segítheti hozzá az USA-t, a világ második legnagyobb szennyezőjét.
Az Infláció Elleni Törvénycsomag klímavédelmi fejezete az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a megújuló energiaforrásokon alapuló technológiák fejlesztését is felgyorsítaná.
Bár még erős lemaradásban van a bezzegváros Béccsel szemben, a magyar főváros is elkezdett védekezni a globális éghajlatváltozással járó hőhullámok, felhőszakadások és aszályok ellen. Barsi Orsolya, Budapest klímastratégiai vezetője elmondta, milyen újításokkal készül Budapest a hőségre.
2030-ig el kell kezdeni az üvegházatású gázok kibocsátásáért leginkább felelős iparágak átalakítását: az erőművek, a gyártás, a teherszállítás, a repülés és az építőipar területén is súlyos adók, vámok és karbondíjak várhatók, míg 2035-ig le kell állni a belső égésű motorok gyártásával. Az EU tervét azonban még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, indulhat a lobbizás.