Nem a tizenhetedik, hanem a tizennyolcadik században készült az a papír, amelyről eddig azt hitték, hogy Galileo Galilei jegyzetei szerepelnek rajta, és persze nem is Galileo jegyzetei szerepelnek rajta, az egész egy olasz hamisító munkája. A kézirat eddig a Michigani Egyetem könyvtárának büszkesége volt, az intézmény a mostani fejlemények után átgondolja, hogy mihez kezd vele.

A rossz hírt Nick Wilding történész közölte a könyvtár vezetésével, aki amellett, hogy éppen egy Galileóról szóló könyvön dolgozik, a hamisítványok szakértője is, a Virginiai Egyetemen pedig kurzust is tart a hamisítványokról, fakszimile kiadványokról és másolatokról.

Nem ez az első Galileo-hamisítvány, amit lebuktatott: korábban a csillagász Sidereus Nuncius című művének egy kiadásáról bizonyította be, hogy nem Galileo rajzai szerepelnek benne, egy másik alkalommal pedig egy neki tulajdonított levélről bizonyította be, hogy egy Tobio Nicotra nevű olasz hamisító munkája. Wilding szerint a michigani jegyzeteket is Nicotra készítette.

A milánói nőcsábász

Nicotra a maga nemében meglehetősen elismert művész volt: mielőtt lebukott volna, 600 hamisítványt készített, méghozzá elég sok témakörben. Galilei levelei mellett Kolumbusz, Leonardo da Vinci, Michelangelo vagy Luther Márton leveleit is hamisította, de zeneszerzőként több „eredeti” kottát is megalkotott, ezeket Mozartnak, Handelnek vagy Richard Wagnernek tulajdonította. A hamisítványokból szerzett pénzén hét lakást bérelt Milánóban, mindegyiket egy szeretőjének, 1934-ben, amikor lebukott, hatalmas pénzbüntetésre és két évnyi börtönre ítélték, de a fasiszták hamar szabadon engedték, állítólag azért, hogy aláírásokat hamisítson nekik.

Wildingnak először néhány betű formája lett gyanús, aztán az, hogy bár állítólag a szöveg elejét és végét Galileo több hónapnyi eltéréssel vetette papírra, a tinta teljesen egyformának tűnt, ezért kérte az egyetemtől, hogy vizsgálják meg a papírt, amire írták. Eddig senki nem vizsgálta meg a papírban található vízjelet, pedig nem ártott volna: kiderült, hogy a papír leghamarabb 1770-ben készülhetett Bergamóban, 160 évvel azután, mint amikorra az állítólagos Galileo-szöveget datálták.

A hamisítványt több kutató is zavarbaejtőnek tartotta, mert nem volt egészen világos, hogy Galileo miket firkált a jegyzetei közé – egyesek úgy gondolták, hogy a csillagász a nehezen értelmezhető részeken zsákutcába jutott, azért nem lehet érteni, hogy mit ír. Jó hír, hogy a mostani felfedezés szerint ezeken a pontokon nem az itáliai csillagász zavarodott össze, hanem az olasz hamisító.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Érdekelnek egyáltalán valakit a legvalódibb hamisító, Elmyr de Hory saját munkái?

Qubit.hu gazdaság 2020. március 6.

A világhírű hamisító, aki 1906-ban Hoffmann Elemérként született Budapesten, saját festményeivel vágyott a hírnévre, nevét mégis rendkívüli minőségű hamisítványai tették ismertté. 44 évvel a halála után egy minnesotai múzeumban megvalósult az álma: végre újra a saját nevében szignált műveiből rendeztek kiállítást.

Lengyel disznóból pármai sonka, spanyol szőlőből francia bor – virágzik az étel- és italhamisítás

Bodnár Zsolt gazdaság 2018. július 20.

Az olasz csendőrség olívaolaj-osztagot hozott létre, Parmában sonkarazziákat tart a rendőrség, a spanyol csempészek pedig már francia zászlós palackból isszák a borukat a határon túl.

Évszázadok óta hamisítványnak hitt Botticelliről derült ki, hogy igazi

Qubit.hu TECH 2019. március 29.

Az újonnan felfedezett Botticelli-mű a híres Gránátalmás Madonna kistestvére, és maga a firenzei mester készítette. Egy gyémántkereskedő örülhet, övé az eddig másolatnak hitt kép.