A barcelonai sirályok a madárinfluenza kórokozója mellett az inváziós növények terjesztésében is kulcsszereplők

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

A Barcelona belvárosát szinte teljesen megszálló sárgalábú sirályok (Larus michahellis) egyre komolyabb közegészségügyi problémát jelentenek a katalán fővárosban. A madárinfluenza kórokozója mellett ezek az opportunista fajként számon tartott, rendkívüli jól alkalmazkodó tengeri madarak az antibiotikumokra rezisztens E. coli baktérium legfőbb terjesztői is. A spanyol hatóságok által elrendelt populációgyérítések ökológiai vizsgálatokra is alkalmat adnak. 

A Science of The Total Environment folyóiratban megjelent tanulmány számolt be arról a kutatásról, amelyet Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetében működő Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport munkatársa spanyol kollégáival együttműködésben végzett a gyérítési akciók alkalmával – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási (ELKH) hálózat ismertetőjében

A kutatók a fiókák béltartalmának elemzése révén megállapították, hogy a szüleik által gyűjtött és általuk elfogyasztott növények főként Barcelona környékén honos gyomfajok voltak, azonban kifejezetten veszélyes özönfajokat is találtak közöttük. 

Sirályok Barcelona belvárosábanFotó: JOSEP LAGO/AFP

A csucsorfélék közé tartozó Solanum elaeagnifolium például annyira új Európában, hogy nálunk még meg sem jelent, így magyar neve sincs. Apró pirosodó terméseit az állatok elfogyasztják, majd élőhelyétől messze kiürítik, ahol a növény kicsírázhat, és rögtön versenyelőnybe kerül az ott élő fajokkal szemben.

Az ELKH közleménye szerint a GPS-nyomkövetéses vizsgálatokból kiderült, hogy a növényszállítás kétirányú. A sirályok új növényfajok magvait hozzák be a városba, ugyanakkor az ott elterjedt idegenhonos fajokét kifelé is szállítják, érintetlen természetes élőhelyekre juttatva azokat. Lovas-Kiss szerint az inváziós fajok többségének új élőhelyei először a városok, mivel általában az ember közreműködésével terjednek. Miután egy faj már megtelepedett a városi környezetben, a sirályok ‒ másodlagos vektorként ‒ ezt a városi invazív növényt viszik ki a természetes ökoszisztémákba.

Ugyan más madarak is szerepet játszanak az özönnövények terjesztéséért, a sirályokat azonban életmódjuk kifejezetten alkalmassá teszi erre a kevésbé hasznos ökológiai szolgáltatásra. Mindenevőként szinte minden ehetőt elfogyasztanak a városokban, legyen az növény, állat, emberi hulladék. Előszeretettel túrják szét a szemetet, sőt a nagyobbak a kukákat is fölborítják. A sirályok életmódjából fakadóan tehát minden lehetőség adott, hogy a városi környezetbe kikerülő inváziós növények szaporítórészeit bekebelezzék, majd messzire szállítsák.

Az ELKH honlapja által idézett Lovas-Kiss Ádám szerint a sirályok intelligenciája és mozgásképessége együttesen ideális terjesztővé teszi őket. Magyarországi kutatási tapasztalataiból tudja, hogy ha egy élőhelyen hálóval-csalival egyszer sikerült elkapni egy sirályt (ami egyébként rendkívül nehéz művelet a madarak ravaszsága miatt), akkor ott soha többé nem lehet megfogni utána még egyet, mert a többi sirály pontosan tudni fogja, hogy ott veszély fenyeget. Egy nyomkövetővel felszerelt madár a Hortobágyról egyetlen nap leforgása alatt elrepült Budapestre, onnan a Fertő-tóhoz, majd szinte az egész országot körbe repülve tért vissza a Hortobágyra. 

Kiszáradhat-e a Balaton? Szeptember eleji tudományos estünkön a Balaton ökológiáját, gazdaságát, társadalmát és a tóval kapcsolatos legsúlyosabb problémákat vizsgáljuk vezető magyar kutatók és szakemberek segítségével. Elfogyhat-e a víz a tóból, fenntartható-e a jelenlegi vízszintszabályozás? Mik lesznek a klímaváltozás helyi hatásai? Mi lesz a nádasokkal és a tó élővilágával? Mennyi betont bír még el a part? Lehet-e a Balaton tízmillió magyar tengere? Kiszámolható-e, hogy mennyit ér nekünk a tó? Ilyen kérdésekre keressük majd a választ. Lesz mellé zene, bár és csevej. Gyertek! A részleteket itt találod, jegyet itt tudsz venni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: