A Meta olyan mesterséges intelligenciát fejlesztett, amely az agyhullámokból találja ki, mit mondunk
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Mivel az agyhullámok dekódolásával nemcsak a beszédképességüket elvesztettek előtt nyílhat meg újra a kommunikáció lehetősége, hanem újszerű módokat biztosíthat az emberek és a számítógépek közötti interakciókra, nem véletlen, hogy a leginnovatívabb techcégek már egy ideje vizsgálják a területet.
A legnagyobb fejlődést az invazív agy-számítógép interfészekkel sikerült elérni, amelyek esetében elektródákat ültetnek be az agy szürkeállományába, és olyan rendszerre kötik, ahol a mesterséges intelligencia (AI) megtanulja értelmezni az agyi jeleket. Ezzel a technikával sikerült már mözgásképtelen embereknél elérni, hogy pusztán az agyukkal írjanak üzeneteket, vagy hogy a karjaikat irányítsák étkezés közben.
Az invazív beavatkozás, a chip beültetése nyilvánvaló hátrányokkal jár, nem is lehet minden betegnél alkalmazni, és az eszközök elhasználódása felveti annak a lehetőségét, hogy rendszeresen cserélni kell őket. A Meta AI-kutatási részlege ezért úgy döntött, hogy nem-invazív megoldások nyomába ered az agyi jelek dekódolásának területén.
A kutatók az agyi aktivitás méréseinek négy korábbi adatbázisára támaszkodtak: az ezekben szereplő adatokat 169 olyan embertől gyűjtötték, akiknek akkor rögzítették az agyi jeleiket, miközben beszélő embereket hallgattak. Az agyi és a hangadatokat három másodperces részletekre bontották, majd egy olyan neurális hálózatba táplálták, amely mintákat keresett a két adatsor között.
Ezután az AI előtt ismeretlen beszédekkel tesztelték a rendszert, és a 793 megtanult szóból álló készlet alapján 73 százalékban potenciálisan eltalálta, hogy melyik szót „hallotta” – ez azt jelenti, hogy minden kiejtett szóra egy 10 szóból álló listát állított, és a valóban elhangzott szó 73 százalékban a listáján szerepelt. Ez persze a gyakorlatban még nagyon kevés lenne, de a kutatás még nagyon korai stádiumban jár, és a Meta szerint ha sikerrel járnak, akkor az invazív megoldásoknál sokkal szélesebb körben bevethető technológiát fejleszthetnek.
Más cégek, például az Elon Musk-féle Neuralink, ennek ellenére úgy gondolják, hogy ahogy egyre eredményesebbnek és megbízhatóbbnak bizonyulnak a beültetéses agy-számítógép interfészek, idővel megengedőbb lesz az emberiség az invazív megoldásokkal szemben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kézírásra gondolt a mozgássérült férfi, és a szöveg megjelent a képernyőn
A BrainGate agy-számítógép interfésze segítségével a korábbi módszereknél kétszer gyorsabban, percenként 90 karaktert tudott írni a gondolataival a kísérletben részt vevő, nyaktól lefelé bénult 65 éves férfi. Az agyba ültetett szenzor a kézírással kapcsolatot agyi jeleket érzékeli, és azokat digitális adattá, majd szöveggé formálja.
Teljes mondatokra fordítja egy beszédképtelen sztrókos férfi agyi jeleit egy forradalmi új módszer
Az áttörő kaliforniai kutatás megmutatja, hogy az elveszett kommunikációs képesség helyreállítása az agy természetes beszédmechanizmusainak letapogatásával is lehetséges. Csak kell hozzá egy úgynevezett neuroprotézis és egy sor kifinomult algoritmus.
Lebénult emberek agyába ültettek egy eszközt, amelyen keresztül a gondolataikkal internetezhetnek
Ausztrál kutatók megvalósították, amiről Elon Musk még csak beszél: először kísérleteztek embereken a Senstrode nevű agy-számítógép interfész beültetésével, a páciensek pedig agyhullámaikon keresztül írtak emaileket és vásároltak az interneten.
